Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár az első világháború éveiben (1914-1918)
A könyvtár az első világháború éveiben 189 Az állománygyarapítás tartalmi kérdései Szabó Ervin - az állománygyarapításról szólva - 1917-ben hitvallást tett az egységes európai kultúra mellett: „Különös gonddal ügyelünk arra, hogy a háborúnak az európai kultúra egységét fenyegető hullámai könyvtárunkat el ne borítsák."12 Rendkívüli erőfeszítések árán ezt a célt sikerült is megvalósítania: „Úgy a Központ, mint a fiókok beszerzésében az ellenséges nyugati államok irodalma nem szerepel kisebb hányadokkal, mint az előző években, sőt egyes vonatkozásokban felül is emelkedik a korábbi arányokon."13 S ha a háború elején, 1914-15-ben még aggódnia kellett Szabó Ervinnek a német irodalom egyoldalú térnyerése miatt, mely a könyvtári beszerzésekben is elkerülhetetlenül kifejezésre jutott, 1916-17-re e téren is konszolidálni tudta a könyvtár állománygyarapítási politikáját, csaknem maradéktalanul vissza tudta állítani a békeévekben kialakított arányokat. Az „egységes európai kultúra" könyvtári jelenlétét a gyarapítási statisztika oszlopsorai érzékeltetik: A beszerzett művek nyelvi megoszlása a központi könyvtárban, százalékban Magyar Német Francia Angol Egyéb 1913 37,8 35,7 11,0 12,1 3,1 1914 32,2 41,1 8,9 12,0 5,6 1915 23,7 52,8 8,4 10,1 4,5 1916 31,3 42,7 9,3 11,9 4,8 1917 41,2 39,4 8,5 7,3 3,6 1918 36,5 39,2 5,3 5,9 13,114 Összegezésül Szabó Ervint idézhetjük, egyetértéssel: „Némi büszkeséggel utalhatunk arra, hogy minden háborús akadály dacára szolgáltatásaink nemcsak mennyiségileg emelkedtek, hanem talán minőségileg sem romlottak." Az olvasótábor alakulása A háborús évek alatt, 1914-1918 között - bár a könyvtár intézményrendszere egyáltalán nem növekedett - mind az olvasótábor, mind a forgalom két és félszeresére emelkedett. A fejlődés üteme kezdetben igen nagyfokú volt, majd fokozatosan mérséklődött. Regisztrált olvasók száma15 Forgalom 1914 4 625 189 850 1915 9 038 286 009 1916 11 136 327 378
