Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár az első világháború éveiben (1914-1918)
A könyvtár az első világháború éveiben 187 kötés után is megmaradó drágaság arányában fognak emelkedni, ellenben igen valószínű, hogy a magángazdaságok könnyebben fognak hajlani arra, hogy alkalmazottaik bérköveteléseit teljesítsék. Ennek következménye aligha lehet más, mint hogy az értelmiségi középosztály legjobbjai a magángazdaság szolgálatába fognak törekedni és bizonyára nem a leginkább munkaképes, legerélyesebb és legönállóbb, a vállalkozó szellemű, az új iránt fogékony és nyílt eszű elemek lesznek azok, amelyekből a közhivatalok fogják személyzetüket ujoncozni. ... Tartunk tőle, hogy személyzetünket ily erőkkel kiegészíteni sokáig nagyon nehéz lesz."7 Állománygyarapítás háborús körülmények között A Fővárosi Könyvtár állománygyarapítási lehetőségei szempontjából a háborús évek három szakaszra oszthatók:- A háború kitörését közvetlenül követő hónapokat az. elbizonytalanodás, a súlyos mennyiségi visszaesés és a korábbi arányok módosulása jellemezte.- 1915-ben, de különösen 1916-17-ben a könyvtárnak ismét sikerült - új megoldásokat találva - konszolidálni az állománygyarapítást, mennyiségileg és minőségileg egyaránt.- 1918 második felében a fokozódó anyagi nehézségek az elkerülhetetlen összeroppanáshoz vezettek. Az első ijedelem és dezorganizáltság - Szabó Ervin szavait idézve - a háború kitörését követően nem csak a könyvtárakat bizonytalanította el, hanem a könyvkiadást is, mely az év végéig nem tért magához, radikálisan visszafogta a termelést, szüneteltette a megkezdett sorozatok kiadását is. Megcsappant a hivatali és intézményi kiadványok száma, megbénult a könyvkereskedelem, elzáródtak a nyugat-európai könyvbeszerzés csatornái. A német könyvpiacon, a Fővárosi Könyvtár másik fő beszerzési területén hasonló volt a helyzet. Mindez érzékenyen érintette a könyvtár állománygyarapítását. A könyvvásárlás mennyiségileg visszazuhant: bár a könyvbeszerzési keret összege 1914-ben magasabb volt az előző évinél, az 1913-ban vett 20 304 kötettel szemben 1914-ben a könyvtár mindössze 12 003 könyvet vásárolt. A kezdeti elbizonytalanodás után a könyvtár energikusan keresni kezdte az új lehetőségeket. „Küzdelembe és munkába került, hogy felbomlott kapcsolataink helyett újakat fűzzünk" - számolt be erről az útkeresésről Szabó Ervin.8 A dráguló és minőségileg romló könyvkiadással szemben egyre fokozódó mértékben fordultak az antikvár kereskedelemhez, a könyvtár számos alapvető történeti és társadalomtudományi forrásmunka és több fontos periodika visszamenőleges beszerzését ennek a korszaknak köszönheti, a hálózat pedig ekkor alapozta meg a magyar klasszikusokra épülő állományát és ifjúsági anyagát. A külföldi irodalom beszerzése terén a korábbi
