Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása 165 hozásával, megfelelő terekkel, önálló könyvtárossal, az olvasóknak megfelelő kölcsönzési idővel, helybenolvasási lehetőséggel. A létrehozott korszerű könyvtárak forgalma a fővárosi iskolai könyvtáraknak csaknem kétszerését tette ki, annak ellenére, hogy a városnak mindössze négy pontján működtek, tehát a budapesti tanulók nagy többségének ellátása továbbra is megoldatlan maradt. A KÖNYVTÁRTECHNOLÓGIA MEGÚJÍTÁSA Az új könyvtárépület terve aktuálissá tette az évek óta elodázott feladatot: a könyvtár technológiájának teljes megújítását. 1904-ben Szabó Ervin egy harminc éves 19. századi, könyvtári üzemet vett át, és csak a működés megindításához szükséges változtatásokat hajtotta végre, erejét más kötötte le. A modern könyvtári üzem ideálképe azonban egyre határozottabban kirajzolódott előtte: az Iparkamara könyvtárának kialakításakor szerzett tapasztalatait az évek során a nyugati könyvtári technológiák tudatos megfigyelésével egészítette ki.142 1910-től napirendre került a belső megújítás kérdése, de egy ideig részben az építkezéssel kapcsolatos tervek és küzdelmek kötötték le Szabó Ervin energiáit, másrészt a könyvtár rossz elhelyezési viszonyai gátolták a nagyobb munkálatok megkezdését. 1913 júniusától, (az eredetileg csak három hónapra tervezett) kényszerű zárva tartás alatt megkezdődött és a zárva tartás végére lényegileg be is fejeződött a teljes technológiai rekonstrukció. A munkákat a részletesen kidolgozott, 60 oldalas Utasítás alapján a könyvtár ekkor már huszonöt fős törzsgárdája (és öt ideiglenes munkaerő) végezte Kőhalmi Béla irányításával. Tizenegy hónap elteltével egy teljesen újjászületett könyvtár várta az olvasókat. Raktározás, állománykezelés Szabó Ervint már az Iparkamara könyvtárának szervezésekor foglalkoztatta a könyvek szabadpolcos felállításának kérdése. „A könyvtárberendezésnek legvitásabb kérdése ma kétségtelenül a könyvek fölállításának rendje [...] A rendszeres vagy rendszertelen fölállítás előnye még mindig vitás. Amerikában és Angliában a könyvtárnokok a rendszeres fölállítás hívei, s talán nem tévedünk, ha ennek okát - nagyobb anyagi erőik mellett - főképpen abban találjuk, hogy az angol könyvtárnokok a közönség érdekét tartják első sorban szem előtt, míg mifelénk inkább a könyvtárnokok érdeke dominál, amely az egyszerűbb és kényelmesebb rendszertelen fölállítást kívánja" - írta 1902-ben.143 Az örökölt könyvtár felállítási rendje a Kőrösy által kidolgozott, a Statisztikai hivatal könyvtárának megfelelő szakrend volt. Ez semmiképpen sem felelt meg az új követelményeknek. Az új (Tisza Kálmán téri) könyvtárépület tervezésekor Szabó kompromisszum felé hajlott: az állomány egy részét szabadpolcon, tehát szakrendben kínálta
