Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása 149 politikai irodalmat beolvasztották a meglevő állományba és besorolták a szakrendszerbe, néhány nagy auktor (pl. Széchenyi István) nagyértékű első kiadásának kivételével. A magyar szépirodalmi művek első kiadásait külön gyűjteményként megőrizték," (felállításuk betűrendben történt), s az alapító szándéka szerint folyamatosan kiegészítették és továbbfejlesztették a későbbi értékes szépirodalmi művek editio princepseinek megszerzésével. Ugyancsak kiegészítették a gyűjtemény „népiratka" (19. századi ponyva) anyagát, elsősorban a Ballagi-gyűjteményből áthelyezett művekkel. A Szüry-gyűjtemény tehát - bár mindvégig különgyűj- teményként, corpus separatumként kezelték - valójában állandóan változott. A ma „Szüry-gyűjtemény"-nek nevezett állománytestben, (melyet az 1987-es katalógus tükröz), az eredeti Szüry-gyűjteményből való művek csak az állomány mintegy egyharmadát teszik ki, a többi utólagos kiegészítés. Batthyány Ervin ajándéka (A könyvtár átvette: 1910-ben) Gróf Batthyány Ervin (1877-1943) a társadalom szociális berendezkedéséért küzdő, azt az anarchista elvek alapján megvalósítani akaró nagybirtokos. Közeli barátságba került Szabó Ervinnel, aki többször és hosszasabban is tartózkodott Batthyány bögötei birtokán. Anyai ágon Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter (1817-1888) unokája. A család 1910-ben Londonba költözött, ez alkalomból könyvtárukból mintegy kétezer kötetet a Fővárosi Könyvtárnak adományoztak. A gyűjteményben a francia nyelvű történelmi és politikai művek voltak a meghatározók. A Fővárosi Könyvtár számára ez volt az első nagy ajándék, melynek társadalmi súlyát az ajándékozó személye is növelte. Nem kezelték különgyűjteményként, beolvasztották az állományba. Egy kötet a Szüry-hagyatékhól
