Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
150 A főváros könyvtárának története 1945-ig Ballagi Géza gyűjteménye (Megvásárolták: 1911 januárjában) Ballagi Géza (1851-1907) történész, a sárospataki jogakadémián a politikai tudományok tanára, országgyűlési képviselő, a magyar politikai irodalom történetének kutatója. Rendszeresen gyűjtötte az 1790 utáni magyar politikai röpiratokat. (Gyűjteményének néhány darabja régebbi, a 18. sz. közepéről való.) Az anyag, mely 9700 röpiratból állt, (részben kolligátumba kötve), a magyar politikatörténet rendkívül értékes forrása. Szabó Ervin: „A Ballagi gyűjtemény a maga egészében olyan anyagot tartalmaz, mely sehol másutt és könyvtárakban is csak töredékesen volt meg."100 A Fővárosi Könyvtár 1910 végén tárgyalt a hagyaték megvételéről Ballagi Géza özvegyével. 1911 januárjában Szabó Ervin javaslatot tett a város vezetőségének a vásárlásról, s a tanács hozzájárulása után január 31-én megkötötték a szerződést. A gyűjtemény ára 15000 korona volt, amit a könyvtárnak négy év alatt kellett részletekben kifizetnie. Az özvegy kikötése szerint a gyűjteményt Ballagi megnevezéssel külön kellett kezelni, ez a követelmény találkozott Szabó Ervin szándékával is. Miután február elején Enyvvári Jenő a könyvtár képviseletében számba vette az anyagot és arról jelentést készített, Szabó Ervin az új szerzemény széles körű népszerűsítésébe kezdett: az Értesítőben több alkalommal is ismertette a gyűjteményt, hangsúlyozva annak különös jelentőségét.101 Szabó számára e gyűjtemény annyira fontos volt, hogy már a szerződés végleges megkötése előtt szerepeltette az új könyvtárépület 1911-es pályázati- tervében, mint Röpiratgyűjteményt, s külön 40-50 m2-es helyiséget írt elő részére.102 Valójában a Ballagi gyűjtemény a kényszerű raktári pihenés után csak 1914-től, az új, Gróf Károlyi utcai épületbe való költözködés után vált az olvasók számára hozzáférhetővé, miután ott megkapta - szerényebb méretben - a külön raktárhelyiséget. A röpiratokkal együtt két jól használható katalógust is kapott a könyvtár, egy betűrendest és egy időrendit. Az előbbit 1913-ban beépítették a központi betűrendes katalógusba, így az állomány könnyebben hozzáférhetővé vált. Szabó Ervin kezdettől a Ballagi-féle politikai röplapgyűjtemény folytatását tervezte. Már a vásárlás utáni héten körlevéllel fordult a szerkesztőkhöz és a nyomdákhoz: új röpirataikból küldjenek a könyvtárnak rendszeresen 1-1 példányt. Zichy Jenő könyvtára (A Fővárosi Könyvtár átvette: 1911. szeptember) Gróf Zichy Jenő (1837-1906) politikus, országgyűlési képviselő, az Országos Ipar- egyesület elnöke. Tudományos expedíciókat vezetett Oroszországba és Ázsiába a magyarság eredetének felkutatására. 1901-ben magánmúzeumot létesített, ezt végren- deletileg a fővárosra hagyta egy Zichy-múzeum létesítése céljából. A múzeummal együtt a könyvtár is a hagyatéki adomány része volt. A mintegy 3000 kötetes családi könyvgyűjtemény a meglepő ritkaságokat őrző, de különösebb irányultságot nem mutató gazdag főúri könyvtár tipikus példája.
