Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása 141 A Százados utcai fiók a húszas években tek a használók 15-20%-át tették ki.75 Az épülethez közel volt a HÉV megálló, ezért távolabbról is (Cinkota, Sashalom) jöttek olvasók. A könyvtár rugalmasan alkalmazkodott az igényekhez: a gyerekek javára korlátozták a felnőttek kölcsönzési idejét, megszüntették a felnőtt helyben olvasást és a tömeges forgalom gyorsabb kiszolgálása érdekében bevezették a szabadpolcos rendszert. A lényegében gyermekkönyvtárként működő intézményben a gyerekek könyvtári ellátásának számos korszerű formáját kísérletezték ki és valósították meg: a gyerekek szociális hátterének megfigyelését, az iskolákkal való együttműködést, a liberálisabb adminisztrációt, a kölcsönzési állomány szabadpolcos használatát.76 Szabó Ervin a fiókokról Szabó Ervin értékelését a könyvtáraknak adott számok is tükrözik. Az 1. számot három éven át fenntartotta a Gróf Károlyi utcai „mintafióknak", a 2. számot az ideához legközelebb álló Almássy téri fiók kapta. A számok ezért kezdetben nem tükrözték a keletkezés sorrendjét:- A legelső - a Vág utcai Népház könyvtára egyáltalán nem kapott számot,- az 1913 októberében megnyílt Diáktelep könyvtára lett a 4. sz. fiókkönyvtár.- az 1913 decemberében megnyílt Almássy téri lett a 2. sz. fiókkönyvtár.- az 1914. május 1-jén megnyílt Állatkerti könyvtár lett az 5. sz. fiókkönyvtár.- a május 7-én megnyílt Százados úti lett a 3. sz. fiókkönyvtár.- a periódus utoljára megnyílt (1914. augusztus) könyvtára lett az 1. sz. fiók. Szabó minden fórumon hangoztatta, hogy a megvalósultak közül az Almássy téri
