Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
142 A főváros könyvtárának története 1945-ig fiókot tekinti etalonnak: „A Deák Ferenc könyvtár lesz az első önálló modern budapesti népkönyvtár s az első magyarországi képviselője a nagysikerű ideának ..,"77 A fiókok központi irányítása, használatuk jellege A fiókok könyvtártechnológiai előkészítése és irányítása 1913 elején vált a könyvtár intenzív feladatává. Az intézmény költségvetésében ekkortól önálló rovatként jelentkezett a fiókok állománygyarapítási, személyi és dologi költsége. A három személyt foglalkoztató, szervezetileg is elkülönülő fiókközpont vezetésére 1913 januárjától Madzsar József kapott megbízást. O dolgozta ki a fiókok részére történő állománygyarapítás elvi kérdéseit (ld. A fiókkönyvtárak állományának alakulása című fejezetet) és annak segédeszközét, a Mintajegyzéket. A fiókok vezetésének könyvtártechnológiai kérdéseit a Fiókok ügykezelése (1913) című kiadvány foglalta össze, az olvasók részére pedig a Fiók- könyvtárak szabályzata (1915) című nyomtatvány. A kölcsönzési adminisztráció a Walter Hofmann-féle kétkártyás rendszerrel történt, az olvasószolgálathoz szükséges nyomtatványokat központilag készítették. (Ezek, jelentéktelen változtatásokkal, hosszú évtizedekig használatban maradtak.) A legkisebb fiókkönyvtár is párhuzamosan nyújtotta a kölcsönzés és a helyben olvasás lehetőségét. (Az utóbbit a nyomasztó lakáshelyzet miatt tömegesen igényelték). A csekély beiratkozási díj (10 fillér) mellett helyben ingyen lehetett olvasni, a kölcsönzés díja egy hónapra 20 fillér, egy évre 2 korona volt, (tanulóknak, fővárosi alkalmazottaknak ingyenes). A tanulók egyszerre két könyvet kölcsönözhettek két hétre, a keresett regényeket csak egy hétre. Minden olvasónak rendelkezésére állott a kívánatkönyv, a panaszkönyv és a hálózaton belüli könyvtárközi kölcsönzés lehetősége: a központból három napon belül kihozták az igényelt könyvet. A fiókok ellátása, így a könyvbeszerzés is központilag történt, a fiókvezetők javaslatainak figyelembe vételével. A fiókhálózat kiépítésének könyvtárpolitikai jelentősége 1914-re Szabó Ervin létrehozta a korszerű közművelődési könyvtár egyik legfontosabb elemét: a hálózaton keresztül történő lakossági ellátási rendszert.78 Először jött létre Magyarországon olyan könyvtári ellátórendszer, amely nem csak kölcsönzőpontokon át (mint a Budapesti Könyvtár Egyesület esetében), hanem önálló helyiséggel, személyzettel, huzamos nyitvatartási idővel rendelkező könyvtárokon keresztül biztosította az ellátást, a háttérben szilárd bázisra épülve. Ugyancsak újdonságot jelentett az állomány összetétele és a nyugati példa nyomán megvalósított könyvtártechnológia. A kiépített struktúra időtállónak bizonyult: a történelem rövidesen bekövetkező viharait is túlélte. A viszonyok nem engedték meg nagyobb, erőteljesebb kerületi könyvtárak létrehozását, így nem tudott kiépülni háromszintes ellátási rendszer (mint például ugyan
