Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
140 A főváros könyvtárának története 1945-ig Állatkerti fiókkönyvtár (5. sz. fiók, megnyílt 1914. május 1-jén.) Lendl Adolf, az Allatkert igazgatója (egy időben könyvtári bizottsági tag) 1913 áprilisában javasolta egy állatkerti közművelődési könyvtár létesítését. A tervet Szabó Ervin is támogatta (a Budai Könyvtár Egyesület átvételére tervezett, megmaradt pénzösszeg terhére). Az 1914. május 1-jén megnyílt fiók állománya: illusztrált, szép könyvek az állatok életéről, a természetről, útleírások, földrajzi és növénytani könyvek (később szépirodalom is.) A raktáron levő könyvekből 200-300 kötetet indiai törpeszamarakkal húzott kiskocsin vitték ki a közönséghez. A könyvtárat Légmán Irén, az Allatkert tisztviselője kezelte. Az első „mozgókönyvtárnak" nagy sikere volt. Az állatkert bérletjegy es látogatói vették igénybe: középosztálybeli gyerekek, tanulók és az őket kísérő nők, anyák vagy nevelőnők. Évente májustól szeptemberig működött. A Százados úti lakótelep könyvtára (3. sz. fiók, nyitás: 1914. május 7-én.)74 A Százados úton (a VIII. kerület Kőbányával határos külterületi részén) 1909-1912 között lakásépítési akció keretében 700 kislakás épült kistisztviselők, alkalmazottak, kisiparosok, munkások számára. A környék hangulatára beépítetlen telkek, kaszárnyák, a temető közelsége nyomta rá bélyegét. A könyvtári bizottság 1912 októberében az új telepen könyvtár létesítését határozta el. E célra a népfürdő mellett (Százados út 10, ma: Szörényi utca 3.) biztosítottak egy 35 m2 alapterületű, alacsony helyiséget. A könyvtárat 1914. május 7-én nyitották meg, 2 000 kötetes állománnyal, 45 ülőhellyel, vezetője a szociális érzékenységű (és a Nyugatban is publikáló, jó tollú) Váradi Irma lett. Nyitva tartás: du 4-8-ig. Az új intézményt a gyerekek özönlötték el (a felnőtti csacsifogatos állatkerti mozgókönyvtár, egy valószínűleg a húszas évek elején készült felvételen
