Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása 125 épület homlokzata nem illik a Kálvin tér épületeihez, Lajta a nagy művészek magabiztosságával az alacsonyabb művészi szintű környezetet készült átalakítani, hozzáilleszteni saját koncepciójához. A református templom tornyának lebontását, oszlopos portikuszának pilléres-íves architektúrává való átalakítását, a környező házak homlokzatának átalakítását tervezte.33 Egy új, egységes, művészi Kálvin térrel lett volna gazdagabb a város. A sors keserű fintora, hogy Lajta a könyvtárpalota terveiért nem kapott honoráriumot. Remete leírja, hogy „Lajta a proletárforradalom győzelme után fordult ismét a már új városvezetőséghez, amely utasította a fővárosi pénztárát a hátralékos munkadíj, 36,832 korona azonnali kifizetésére."34 Ámde az építőművész feleségének visszaemlékezéséből kiderül, hogy a pénzt a Tanácsköztársaság ideje alatt sem kapták meg, csak Lajta halála után, 1920 végén, s mire ő az Árvaszéken át valóban hozzájutott, egy villamosjegyet vehetett belőle.35 A végjáték A könyvtári bizottság által kidolgozott Kálvin téri javaslatot nem fogadta olyan kedvező légkör, mint néhány éve az építkezés tervét. A javaslat már a középítési bizottságában csaknem megbukott, 11:10 arányban ment át. A pénzügyi bizottság csak éles viták után fogadta el a tervet.36 A nézetek döntő - végső soron az új könyvtárépület egész sorsát eldöntő - összecsapása az 1914. május 27-i közgyűlésen történt meg.37 Az indulatoktól fűtött, feszült légkörű és sokáig tartó közgyűlésen senki sem mondta ki nyíltan, hogy könyvtárra nincs szükség, de a hozzászólók nagyobb része elhi- bázottnak tartotta a Kálvin téri hely kiválasztását, túlzottnak tartotta a költségeket és a művelődési intézmény ügyének elhalasztását javasolta. A terv elsősorban a ferencvárosi polgárok ellenzését váltotta ki: ők a Kálvin téren olyan üzleti központ kialakítását remélték, melynek gazdasági hatása élénkítően hat majd kerületükre is, a tér feléjük néző oldalának művelődési intézményekkel való lezárása viszont ellentétben állt elképzeléseikkel. Bárczy kompromisszumos javaslatot tett: épüljön fel a könyvtár, Ráday utcai frontjának földszintjén üzletsorral, vagy épüljön fel valahol máshol. Bárczy alighanem tisztában volt a várható halasztó indítvány következményeivel, rezignáltan védte az ügyet: „Én ennek a könyvtárnak a nyomorúságával annyira vagyok ... minden helyhez hozzájárulok, rossz helyhez is, a rossz hely is jobb, mint a halasztó indítvány." Végül is a közgyűlés 91 szavazattal 65 ellenében elhalasztotta az építkezés ügyét. „Nem lesz fővárosi könyvtár" - közölte másnap cikkének címében Az Újság. Bár a könyvtári bizottság június elején még újabb terveket dolgozott ki, közbejött a nyári szünet. Augusztusban pedig kitört a világháború.
