Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
120 A főváros könyvtárának története 1945-ig fel a fővárosi középítési bizottságban,13 E bizottság a februári ülésén szembesült azzal a ténnyel, hogy a tanács megkérdezésük nélkül hirdette meg a pályázatot, és nem vette figyelembe kialakult véleményüket a közterek, így a Tisza Kálmán tér túlzott beépítésével kapcsolatban. Hauszmann Alajos azt javasolta, hogy a terv kerüljön vissza a mérnöki hivatalba új hely kijelölése végett.14 Bár a középítési bizottság ellenállása ekkor még nem tudta a pályázat menetét megakadályozni, de előrevetítette a jövendő harcok árnyékát. Február 12-én a másik illetékes fórum, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa jóváhagyta a pályázati kiírást, azzal a megszorítással, hogy ezután „telekkihasítást a térből semmiféle célra engedélyezni nem fog."15 Május 9-én felbontották a beérkezett 17 pályázó borítékját, a 12 tagú zsűri16 a 300 koronás első díjat (szótöbbséggel) Menyhárt Miklós és Rerrich Béla közös tervének ítélte, a 200 koronás másodikat Lajta Béla, a harmadikat (100 korona) Tornallyai Zoltán terve kapta. Hat további pályázatot megvásároltak.17 FŐHOMLOKZAT, ». D*J MENYHÉRT MIKLÓS ÉS RERRICH BÉLA BUDAPEST. Menyhárt Miklós és Rerrich Béla első' díjat nyert könyvtárterve Már a zsűri ülésekor élénk vita alakult ki a pályaművek értékelésével kapcsolatban, többen, így Szabó Ervin is Lajta tervét értékelték a legtöbbre.18 A vita építész körökben és a sajtóban tovább gyűrűzött. A Ház című művészeti folyóiratban Szabó Ervin is hozzászólt a kérdéshez.19 A megbízás kiadásához a fővárosi tanács és a közgyűlés egyetértését kellett megnyerni. Szabó Ervin és Wildner Ödön aláírásával, június 24-i dátummal részletes előterjesztés készült a tanácshoz „ a millenniumi alapítványnak közművelődési intézet létesí
