Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása (1911-1914)
A nyilvános könyvtár megalapozása és indulása 115 A NYILVÁNOS KÖNYVTÁR MEGALAPOZÁSA ÉS INDULÁSA (1911-1914) 1911. július 5-én a főváros az 1392/1911. sz. közgyűlési határozata kimondta: a Fővárosi Könyvtárat községi nyilvános könyvtárrá kell átszervezni.1 Ez jogi szempontból is fordulatot jelentett: szentesítette a könyvtár működésének új korszakát, véget ért a „hivatali szakkönyvtár" 1903 óta tartó periódusa. 1912. január 1-től a könyvtár a statisztikai hivataltól független intézményként, az igazgatói tisztséget nyert Szabó Ervin vezetésével működött. A nyilvános könyvtár létrehozásának elhatározása és a világháború kitörése közötti négy év a szervezés feszített ütemében telt el, nagyratörő tervek, dinamikus szervező- munka, kudarcok és sikerek váltották egymást. A háború kirobbanásakor már működött az új könyvtár, messze elmaradva ugyan az Emlékiratok optimista elképzeléseitől, de messze meghaladva a korabeli magyar közművelődési könyvtárak általános színvonalát. Könyvtárpalota tervezése Az optimista kezdet Az 1910-et megelőző években - mintha régi mulasztását kívánta volna az ország pótolni - egyszerre két nagy és figyelemre méltó könyvtárépület is emelkedett: a József Műegyetem könyvtárának neogótikus palotája 1907-9-ben, Pecz Samu műegyetemi tanár tervezésében, korábbi, az angol-amerikai könyvtárak által már meghaladott könyvtárépítészeti szellemben2, és a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár saroktelekre épülő palotája 1908-ban, Erdélyi Pál szakmai tervei alapján. Ez utóbbi tűzte Magyarországon először zászlajára a modern könyvtár-építészeti elvek megvalósítását.3 Az ambiciózus budapesti városvezetésre mindez ösztönzően hathatott, s 1910 második felében megszületett az idea: korszerűségben és művészi kivitelben messze felülmúlni minden eddigi hazai vállalkozást. A körülmények konstellációja 1910-ben a lehető legkedvezőbb volt. A városvezetés köreiben ismert és elfogadott ténnyé vált, hogy szükség van új könyvtárépületre4, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának emlékirata egy új, nagy központi könyvtár építését sugallta,5 Bárczy István nagyszabású városfejlesztési terveibe jól beleillett a kulturális funkciójú, reprezentatív alkotás, Szabó Ervin pedig minden energiájával, legendás munkabírásával az ügy motorja lett. A palota felépítésére tett javaslat jó esélyekkel indult a törvényhatósági vitában. Biztosított volt a vállalkozás anyagi alapja is a millenniumi alap révén.
