Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A városi könyvtár új modelljének kialakítása az előzmények és az 1910-es év eseményei
112 A főváros könyvtárának története 1945-ig ígérte. A könyvtárak gyakorlati helyzete, jövője sem volt egyértelműen reménytelen, ahogyan Szabó Ervin minősítette azt. Az iskolai könyvtárak működését egyébként jogszabály is előírta,84 ami önmagában is ellehetetlenítette Szabó beolvasztó törekvéseit. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a viták során Bárczy István ezen az egy területen nem állt ki egyértelműen Szabó Ervin koncepciója mellett: „Általában ezeket a könyvtárakat megszüntetni nem lehet, de ez nem jelenti azt, hogy ezen a téren nem lehet valamit elérni" - mondta a szakértekezlet vitájának zárszavában.85 A könyvtár és a Népház kapcsolata Az Emlékirat az új könyvtárat a felépítendő Népházzal együttesen képzelte el. Ennek gyakorlati oka mellett - az egymillió korona voltaképp a Népház céljára állt rendelkezésre - elvi alapja is volt. Ezt sugallta az angol-amerikai példa, ahol „a könyvtárügyet a közoktatás és a népnevelés keretébe illesztik" és ahol „a könyvtárakban nemcsak raktárhelyiségek, olvasó vagy kölcsönző termek vannak, hanem előadó és tantermek, hangversenyek és műkiállítások [...] ezek a helyiségek az angol-amerikai könyvtáraknak épp olyan organikus részei, mint a sajátképpeni könyvtári célokat szolgálók."86 A könyvtár és az iskolán kívüli felnőttoktatás, a szabadtanítás szerves összekapcsolásának szükségességét - ugyancsak nyugati példákra támaszkodva - Kőhalmi Béla fejtette ki ekkor írt tanulmányában.87 A könyvtár és a népművelés kapcsolódásáról szólva Gulyás Pál nem annak létjogosultságát vonta kétségbe, hanem a nyugati példákkal szemben annak hazai gyakorlatát ajánlotta figyelembe: „Ez a kapcsolat már nálunk is kezd átmenni a köztudatba, hiszen a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által tervbe vett vidéki „kultúrházak" is igen közeli rokonai ennek az intézménynek."88 A fenntartási költségek és a kölcsönzési díj kérdése Az új könyvtár létesítésének legsúlyosabb kérdése anyagi jellegű volt.- Az építkezés költségeire rendelkezésre állt az egymillió koronán felüli millenniumi alap (az építészek pályázati tervei ennél nagyobb összeggel számoltak, Lajta első terve 1 600 000 koronába került volna).- Az induló könyvállomány összegyűjtésére az Emlékiratban Szabó Ervin részletes javaslatot tett.89- Az új intézmény fenntartási költsége megindulása után (az állománygyarapítást is beleértve) Szabó számításai szerint kb. évi 250 ezer koronát tett volna ki, ami a Városi Könyvtár korábban fennálló költségvetési keretének (évi 60 ezer korona) meg- négyszereződését jelentette.
