Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A városi könyvtár új modelljének kialakítása az előzmények és az 1910-es év eseményei
A városi könyvtár új modelljének kialakítása 107 Megkapta a sajtó is, ennek köszönhetően az országos lapokban a terv bőséges és egyértelműen jó visszhangot kapott. Egyetértő ismertetést közölt a Népművelés is.64 A megvitató-népszerűsítő kampány része volt a június 20-án tartott úgynevezett szakértekezlet65 is. Erre a művelődési-, oktatási és társadalmi intézményeket, és azok kiemelkedő személyiségeit hívták meg, valamint a város vezetésének kulturális érdeklődésű képviselőit és a nagyobb vagy az ügyben érintett könyvtárakat. A Bárczy István elnökletével, Szabó Ervin aktív részvételével lezajlott értekezlet jól mutatta a terv fogadtatását: a könyvtárügyön kívül állók általános lelkesedésével szemben a könyvtárak több szakmai problémát is megfogalmaztak, elsősorban a jelenlegi Fővárosi Könyvtár jövendő funkciójával és a könyvtárak egyes csoportjainak beolvasztásával kapcsolatban. A könyvtár- és művelődésügy vezető személyiségei, bár nem értettek egyet Szabó Ervin társadalomtudományi könyvtári koncepciójával, de nem akarták az új fővárosi könyvtár ügyét akadályozni, ezért távol maradtak a szakértekezlettől. (Berzeviczy Albert, Wlassics Gyula, Ferenczi Zoltán, Fejérpataki László.)66 Az értekezleten elhangzottaknál súlyosabb volt a szaksajtóban, a Magyar Könyvszemlében megjelent kritika.67 A Gulyás Pál tollából származó terjedelmes (20 oldalas) írás részletesen - mondhatjuk: aprólékosan - elemezte-bírálta az Emlékiratot, több lényeges kérdésben vitába szállva Szabó nézeteivel, de ezeknél is többet mondott a cikk egész hangvétele. Szabó írásának célratörő lendületét Gulyás tanáros pedantériával igyekezett eljelentékteleníteni. Szabó Ervin találó jellemzése szerint: „Kevés jót hagy rajta, vagy pontosabban: ha lát is valami jót benne, arról nem igen szól, ellenben száz apró-cseprő kifogást el nem hallgat [...] Azt hittük eddig, hogy Gulyás Pál agitációja a községi nyilvános könyvtár érdekében azt a célt szolgálja, hogy létesítésének könnyűségéről győzze meg a közvéleményt, ma szinte úgy látszik, mintha megriasztani akarná."68 Szabó Ervin a Magyar Könyvszemle következő számában válaszolt Gulyásnak, aki ugyanott még egy ellenválaszt tett közzé,69 mindez azonban már csak a frontok megmerevedését eredményezte. Eltérő szakmai nézőpontok az új könyvtár koncepciójáról Az 1910-ben kibontakozott szakmai vita főbb területeit érdemes szemügyre vennünk, részint mert azok tovább éltek a későbbi időszakokban is, részint pedig - ha aktualitásuk később el is veszett - jól pélázzák az 1910-es kezdeményezés szakmai problémáit. Milyen funkciót kapjon a központi könyvtár? A probléma abból származott, hogy szemben a gyakran idézett angol-amerikai példaképekkel, - ahol az esetek túlnyomó többségében egy eleve közkönyvtári intézmény
