Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Kultúrforradalom és diktatúra. Az "ötvenes évek" indulása 1949-1953
Kultúrforradalom és diktatúra 89 tak el. Ez azonban nem jelentett tömegméretekben olyan ízlés- és igénynevelést és átne- velést, amilyen szükséges lett volna. [Az olvasómozgalom] a könyvtáros és az olvasó között szükséges kapcsolatot megrontotta, a bizalom hiánya itt is érzékelhetővé vált."88 Kiállítások, rendezvények A könyvtár új stratégiájának alapvető vonása a társadalom életébe való aktív bekapcsolódás volt, ennek jegyében 1948-tól (mihelyt a Wenckheim-palota helyreállítása ezt megengedte) igényes kiállításokat szerveztek a Budapest Gyűjtemény reprezentatív termében, a hajdani fogadóteremben. A kiállításoknak élénk társadalmi-publicisztikai visszhangjuk volt. Témájuk, szellemük és sajtóvisszhangjuk pontosan tükrözi a politikai élet fordulatait. 1948. május: Emlékkiállítás a szabadságharc százéves évfordulójára. A Budapest Gyűjtemény kisnyomtatványaiból rendezte Jajczay János. 1948. augusztus 20. Petőfi kiállítás. „A költőt száz évig meghamisították, most azonban már hamisítatlanul ismerjük." (Esti Szó). Ünnepi beszéd: Solti Andrásné aligazgató. „A Szovjetunió és annak nagy vezére, Sztálin hozták el a magyar nemzetnek azt a szabadságot, melyről Petőfi álmodott és énekelt." (Idézi: Fővárosi Napló). 1949. január: Lenin emlékkiállítás a magyar-szovjet barátsági hét alkalmából. Az első nagyszabású magyarországi Lenin-kiállítás. (Szabad Nép). 1949.április: A szovjet karikatúra mesterei. „Éle a külföld ellen irányul, mert a Szovjetunióban a társadalmi kérdéseket már megoldották - mondta dr. Dienes László megnyitó beszédében." (Népszava). 1949. június. Puskin kiállítás. A sajtó már áprilisban beharangozta: „Június 1-én nyílik meg a Fővárosi Könyvtár termeiben [...]. Országos Puskin-bizottság alakult, az elnökség tagjai: Rajk László, Révai József ..." (Népszava). A Magyar-Szovjet Baráti Társasággal közösen szervezett grandiózus kiállítás a Nemzeti Szalon öt termében nyílt meg a Sztálin [Erzsébet] téren. Rendezte Tiszay Andor. A megnyitáson Rajk László már nem vett részt. A látogatók száma négy hét alatt megközelítette a 30 ezret. „Egy hónap kevés volt a nyitva tartásra, mert még az utolsó nap is közel ezer látogató akarta megnézni, köztük az Államvédelmi osztály alakulatának legénysége..." (Fővárosi Napló). 1949. szeptember: A Bolsevik Párt története 1914-1917, a kiállítás a könyvtár kölcsönzőtermében egész szeptemberben megtekinthető. (Szabad Nép). 1953. „A társadalomtudományi könyvtárban egy vitrin Sztálin elvtárs életével és munkásságával foglalkozik. Ennek anyagát kéthetente cseréljük." Tiszay Andor kiállítás-rendezőként általánosan ismertté vált, és országos feladatokat is kapott. A könyvtár kiállításrendező munkáját kedvező sajtóvisszhang kísérte. „A Fővárosi Könyvtár a kultúra bástyája (...) Sorozatosan rendezi a kiállításokat, melyek mindenkor 88 Dobos Piroska: Az igénykutatás problémái és módszerei a közművelődési könyvtárakban. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1960. 130.p.
