Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Kultúrforradalom és diktatúra. Az "ötvenes évek" indulása 1949-1953
90 A főváros könyvtárának története 1945-1998 Lenin emlékkiállítás a Központi Könyvtárban, 1949. Az asztalnál Tiszay Andor és Geréb László az aktuális politikai eseményekhez kapcsolódnak." Olyan vélemény is napvilágot látott, hogy a főváros külön anyagi támogatásával váljék az intézmény mintegy professzionális kiállításrendezővé, hogy „a főváros legszebb termei legyenek kellőképp kihasználva."89 Az ötvenes években a könyvtári kiállítások elveszítették eredeti arculatukat, teljesen belesimulva a napi politikába egyre érdektelenebbé váltak. Nagyra méretezett jellegével emelkedett ki közülük az 1952-es Békeplakát kiállítás, valamint a Tanácsválasztások és a Békevilágtanács Budapesti Találkozója alkalmából rendezett kiállítások 1953-ban. Eredetibbek voltak azok a képzőművészeti tárlatok, melyeket ebben az időben a Kassák-tanítvány Román József szervezett, mindenekelőtt a Picasso kiállítás (ahol a Francia Intézet segítségével a kiváló reprodukciókon kívül két eredeti tárgyat is ki tudtak állítani). A hálózat szerény méretű és túlzsúfolt könyvtáraiban egészen más jellegűek voltak a kiállítások, mint a Wenckheim-palotában. A központ elvárta, hogy minél nagyobb számban készüljön - a javasolt témákról - kiállítás, az elvárásnak a hálózat könyvtárosai eleget is tettek: 1952-ben 1319 kiállításról, 1953-ban 1725-ről érkezett jelentés. 1953-ban a kötelező téma a választás (az elért eredmények bemutatása) volt, a 39 könyvtár e témakörben a jelentések szerint 193 kiállítást készített, ebből 93-at a könyvtáron kívül. A legtöbb kiállítás valamilyen politikai évfordulóhoz kapcsolódott (Lenin halálának, Sztálin születésének évfordulója) vagy a politika valamely „jeles napjához" (Vörös Hadsereg Napja, Nemzetközi Nőnap) vagy eseményéhez (Békekongresszus). 89 A Fővárosi Könyvtár a kultúra bástyája. In: Fővárosi Napló, 1949. máj. 26. 1. p.
