Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)

Kultúrforradalom és diktatúra. Az "ötvenes évek" indulása 1949-1953

Kultúrforradalom és diktatúra

71

ladó polgári és reprezentatív reakciós" szociológiai szakirodalom beszerzése. Dienes 1951-es hivatalos beszámolójában a valutáris nehézségekre panaszkodott. További akadályt jelentett, hogy 1953 januárjától a rend eletek értelmében a könyvtár nem folytathatott külföldi cserepartnerekkel közvetlen levelezést. Mindezek ellenére ezekben az években is számos nyugati társadalomtudományi szakkönyv került be a könyvtárba, sőt 1953-ig még új szociológiai folyóiratokat is rendeltek. Dienes halála után azonban a nyugati szakirodalmi gyarapítás visszaesett.33

A külföldi művek gyarapításában az orosz nyelvűek kerültek túlsúlyba, a nyugati kiadásúak háttérbe szorultak:

A Központi Könyvtár gyarapodásának százalékos megoszlása nyelvek szerint

Nyelv

1949

1954

Magyar

53,0

51,0

Orosz

4,1

24,4

Német

11,6

13,3

Angol

14,0

4,4

Francia

10,7

3,6

Egyéb

6,6

3,3

100%

100%

Az állomány kényes részének elrejtése

A Központi Könyvtár állományában a fasiszta és szovjetellenes művek eltávolítása után is több tízezer olyan „polgári szemléletű" szakkönyv maradt, melyet az intézmény a várható politikai következmények miatt nem adhatott oda bármelyik olvasó kezébe. A könyvtárnak létérdeke volt, hogy ezeket a könyveket megőrizze állományában, de ne szolgáltasson alapot a súlyos következményekkel fenyegető politikai támadásoknak sem. A probléma megoldására azt a módszert választották, hogy a betűrendes olvasói katalógusból kiemelték az „ideológiailag nem megfelelő" könyvek céduláit.34 A Fővárosi Tanácsnak adott beszámoló szerint az „ideológiailag legjobban képzett munkatársak" a betűrendes katalógusból 50 ezer cédulát szedtek ki, a katalogizáló osztály ennek alapján 150 ezer segédcédulát készített, azzal a céllal, hogy egy új belső katalógust készítsen. 1951 végén 90 doboz volt készen. Az így kiemelt anyagot a tudományos kutatók, egyetemi tanárok és „egyes tanszékek dolgozói" használhatták.

Az eljárás Magyarországon úttörő volt. „A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ... volt az első nagy könyvtár, amely a katalógustisztítás munkáját elvégezte. A szovjet tapasztalatokat akkor még nem ismertük, munkamódszereink menetközben alakultak ki" - írta Dömötör Tekla.

33 Remete László kimutatta, hogy 1950-től járt a British Journal of Sociology, 1952-től az Impact of Science on Society, 1953 után egy ideig azonban nem rendeltek új nyugati szociológiai folyóiratot. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szociológiai peiodika állományának keletkezéséről és fejlődéséről. 1870- 1982. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1979/1980. 62. p.

34 A műveletről egy cikk számolt be: D. Dömötör Tekla: Az olvasói katalógusok kérdése. In: Könyvbarát, 1952. 5.SZ. 6-8.p. és a Fővárosi Tanács részére írt belső jelentés: Dienes László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ismertetése. Gépirat. 1951. 6 p. FSZEK irattár