Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Kultúrforradalom és diktatúra. Az "ötvenes évek" indulása 1949-1953
62 A főváros könyvtárának története 1945-1998 daságossággal és magas színvonalon folyó feldolgozás, az elevenen működő letéti rendszer. Az elveszett előnyöket némileg pótolta az Állami Könyvterjesztő Vállalat Könyvtárellátó Osztályának létrejötte. 1952 őszén a kerületi könyvtárak mint említettük - kész katalóguscédulákat kaptak. A szakjelzetei már az ETO szerint készültek, azonban elkerülhetetlenné tette a TO átdolgozását a hálózatban. Az állománygyarapítás atomizálódott, a központi irányítással együtt megszűnt az áttekinthetőség is: a központi cédulaleltárt a kerületi kezelésbe adás után nem fejlesztették tovább. Az új kerületi könyvtárak népkönyvtári jellege A Szabó Ervin Könyvtár igen rövid idő alatt elérte, hogy könyvtárai behálózzák a területileg több mint kétszeresére nőtt Nagy-Budapestet. A rohammunka szükségszerű következményeként az új létesítmények kicsinyek voltak, elhelyezésük szegényes, állományuk csekély. Míg a háború előtt (1939) egy fővárosi könyvtári olvasóra 12 kötet jutott, ez a szám 1953-ra 6 kötetre süllyedt, s ráadásul ez az induló állomány rendkívül egyoldalú volt, túlnyomórészt az ideológiai „nevelést" szolgálta. (Az ötvenes évek elejének könyvkereskedelmi kínálata mást nem is igen tett lehetővé.) S a szükségszerűségen túl politikailag is kívánatos volt a jelentős számú kis könyvtár létrehozása, mivel ezek tűntek a legalkalmasabbnak arra, hogy a nem túl nagy választékban, de nagy tömegben publikált irodalmat, melyre a kulturális forradalomnak ideológiailag szüksége volt, széles rétegekhez eljuttassák. Szabó Ervin annak idején megkülönböztette a nyilvános könyvtárat és a népkönyvtárat, az előbbit információt közvetítő, az utóbbit a politikát-ideológiát szolgáló intézményként jellemezve. Az 1950 után létrehozott új könyvtárak ebben az ellentétpárban a népA ïOVAKOSl SZABO EKV1X-KÜ.NYVTAKHALOZAT (Tudományát rfatUytk fa kerttUti UtmSttUléoi könyvtárok) A hálózat fejlődése 1949 és 1954 között
