Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Katsányi Sándor: Koalíciós évek a politikában és a könyvtárban 1945-1948
Koalíciós évek a politikában és a könyvtárban 43 A Központi Könyvtár igyekezett pótolni a háború alatt elérhetetlen külföldi könyvanyag hiányait is. A nemzetközi kapcsolatok újrafelvételének érdekében érintkezésbe léptek a megszálló hatalmak misszióival és a semleges országok budapesti képviseleteivel. Sikerült Angliából, az Egyesült Államokból, az észak-európai államokból és a Szovjetunióból jelentékeny könyvmennyiséget kapni, részben ajándékba, részben olcsó áron.61 A könyvtár ezekben az években néhány fontos hagyatékhoz is jutott. Most vehette át azokat a könyveket, melyeket Elek Artúr 1944-ben végrendeletileg a Fővárosi Könyvtárnak hagyományozott.62 Az értékes szépirodalmi anyag német, angol, francia, olasz műveket tartalmazott és a gazdag Stendhal gyűjteményt. Fontos helytörténeti anyaghoz juttatta az intézményt első könyvtárosának, Gárdonyi Albertnek hagyatéka is. A legjelentősebb, kiemelkedően leggazdagabb gyarapodás a Károlyi család fóti kastélykönyvtárából származott. 1945. május 25-én megállapodás jött létre „dr. gróf Károlyi István és a székesfőváros közönsége" között, mely szerint „... dr. gróf Károlyi István örök tulajdonul átenged a főváros illetve a Fővárosi Könyvtár számára megfelelő, a Fővárosi könyvtár szakértői által kiválogatott és a tulajdonos megbízottjával együttesen megállapítandó könyvmennyiséget."63 A Károlyi adomány elsősorban a könyvtár régi, történeti könyveinek sorát gazdagította és a Ritkasággyűjteménybe (09) került. Különösen gazdag volt a régi francia irodalmi anyaga, pl. Diderot, Rousseau:, Voltaire korabeli összkiadásai.64 A Központi Könyvtár állományának rendezése, belső rendjének megteremtése és a raktári kapacitás növelése szempontjából igen jelentős volt az 1945 szeptember-októberében lebonyolított teljes raktárrendezés. Az egész raktárt - melynek rendjéhez 1931, a Wenckheim-palotába való költözés óta nem nyúltak - átfogó elgondolás alapján újrarendezték. Az összefüggő állományrészeket egyesítették, a polcok legfelső sorát is kihasználták. A teljes átcsoportosítás révén nemcsak áttekinthető és rendezett raktárt nyertek, hanem harmadrésszel több férőhelyet is.65 Új és régi különgyűjtemények A háborút követő években a könyvtár keretén belül gomba módra jöttek létre a különféle gyűjtemények. Részben az új politikai-társadalmi igények kielégítését szolgálták: bizonyos új feladatokat célszerűbbnek látszott szervezeti és állományi szempontból elkülönítve, kiemelten kezelni. így jött létre az Emigrációs Gyűjtemény és a Szovjet Osztály. Másrészt a könyvtár néhány olyan gyűjteményhez jutott, melyeket speciális jellegük miatt volt előnyösebb ugyancsak külön kezelni, így alakult ki a Színészettörténeti és a Zenei Gyűjtemény. Külön kezelték a Központi Városháza épületében működtetett Városigazgatási Közigazgatási Szakkönyvtárat is. Az új gyűjtemények szervezése (melyek egyébként a régiek rovására igényelték a 61 Az akcióról beszámol: Dienes László a polgármesternek. 1947. máj. 12. 4. p. FSZEK irattár 426/1947. 62 A végrendelet: OSZK Kézirattár, Analecta-10.213. - Szövegét közli: B. Juhász Erzsébet: Elek Artúr könyvtárának sorsa. In: Magyar Könyvszemle, 1976.1-2. sz. 146. p. 63 A székesfőváros közönsége és dr. gróf Károlyi István között létrejött megállapodás. - Polgármesteri iratok, 221450/1945, Fővárosi Levéltár 3948/XI.948. 64 Nagy Borbála: A Károlyi-könyvtár anyaga a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1949-1954. 141-142.p. 65 A Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1943-1945. 26. p.
