Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Katsányi Sándor: Koalíciós évek a politikában és a könyvtárban 1945-1948
44 A főváros könyvtárának története 1945-1998 figyelmet és a munkaerő ráfordítást) 1948-ra véget ért. Ekkor már 16 különgyűjtemény működött, nyilvánvalóvá vált, hogy ez már akadályozza a könyvtár racionális működését. Ez után az ésszerű összevonások sőt megszüntetések kerültek napirendre. Az Emigrációs Gyűjtemény alapjait már 1945-ben megvetették, kialakítása azonban csak lassan haladt. Az 1918/19-es forradalmak utáni emigrációs irodalom összegyűjtése volt a célja, vezetésére Tiszay Andor kapott megbízást.66 A Színészettörténeti Gyűjtemény 1945-ben polgármesteri rendelet (17.889/1945-1.) alapján jött létre. Alapja a Népszínházi Bizottmány könyvtára volt, melyet előzőleg a Nemzeti Színházban őriztek. Ezt kiegészítette a Nemzeti Színház két volt igazgatójának, Németh Antalnak és Hevesi Sándornak gyűjteményeiből vásárolt színháztörténeti anyag. A vezető Tiszay Andor lett, aki maga is színházi múltú ember lévén nagy ambícióval (és 2000 kötetnyi ajándékkal) gyarapította a gyűjteményt, mely váltakozva hol önálló szervezeti egység volt, hol a Budapest Gyűjtemény alá tartozott.67 Az 1947-ben szerveződő Zenei Gyűjtemény a budapesti zenés színházak és hangversenyek kotta, színlap, műsor és plakátanyagára épült, igen nagy számú kottát illetve kisnyomtatványt tartalmazott. Vezetője a zenei szakíró Balassa Imre lett. A gyűjtemény az ország egyik legjelentősebb zeneműtárává válhatott volna, ha a könyvtárnak - tervei szerint - sikerül 1947-ben a Fleischer-hagyatékot megszereznie.68 1948 után önállósága megszűnt. (Anyagát 1949-ben az Operaház könyvtára vette át, 1953-ban az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárába került.) A legnagyobb ambícióval a Szovjet Osztályt szervezték. Célja a Szovjetunió és az orosz 66 1947 végén 1030 kötetet ill. füzetet számlált. 1948 után a könyvtár jelentése szerint beolvasztották a könyvtár egyéb anyagai közé. Tiszay Andor visszaemlékezése másként tudja: „A Párttörténeti Intézet kezelésébe került." Könyvtáros, 1975. 10. sz. 587. p. 67 A Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1947.13-14. p. 68 Fleischer Antal (1891-1945, zeneszerző, az Operaház karmestere, a Nemzeti Zenede tanára) özvegye a könyvtárnak ajánlotta fel a 2500 zenemő kottáját, 220 zenetudományi könyvet és egy Pleyel hangverseny- zongorát tartalmazó hagyatékot, alkalmaztatása fejében. A gyűjteményre a Clermont University is pályázott. A könyvtár a fővárostól nem kapta meg a kért támogatást. Fővárosi Levéltár, Tanácsi iratok 222.100/1947-XI. Bognár József polgármester megnyitja a könyvtár 22. számú, városházi fiókját
