Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A könyvtár működése 435 építésre való áttérés éve volt. A TEXTAR változattal kezdték meg a Budapest történetének kurrens bibliográfiája, a kronológiai, a topográfiai és a képi adatbázis építését. Ezek a bibliográfiaszerkesztést és a naprakész tájékoztatást egyaránt szolgálták. A munka új szervezést, új tartalmi és formai követelményeket támasztott. Túlmutatott a szokványos bibliográfiai módszereken, új tárgyszó-rendszert igényelt. Eddig nem lehetséges információk előállítását tette lehetővé (pl. a képi vagy a topográfiai feltárásban).231 A Központi Könyvtár épületrekonstrukciója megteremtette a feltételeit egy modern nagyvárosi közkönyvtár ideájának, melyben a kölcsönzés, a tanulás, a gyakorlatias információszerzés, az értelmes szabadidő-eltöltés prioritást élvez. „A Budapest Gyűjteménynek ebben a nyüzsgő, eleven közegbe kellett beilleszkednie, oly módon azonban, hogy eközben a szakkönyvtári és muzeális gyűjteményű feladatokkal járó követelményeknek is meg tudjon felelni."232 A gyűjtemény - gyarapítási gondjai: a nehezen elérhető kiadványok, a helyismereti kötelespéldányok beérkezésének akadozása ellenére is - évente ezer kötettel és tízezer fényképpel, aprónyomtatvánnyal gyarapodott. Megkezdődött a dokumentumok digitalizálása, s a régi, az idővel nehezen dacoló állományrészek megmentése. Az állományvédelem terén különösen fontossá vált a társintézményekkel való együttműködés. A feltáró munka kiegészült a tájékoztatáshoz nélkülözhetetlen dokumentációs munkálatokkal. S miközben munkatársai a hagyományos nyomtatott bibliográfiákhoz sem lettek hűtlenek, a feltárás az egyre javuló számítógépes eszközökkel és adatbázisok építésével történt. Az 1950-80 közötti időszak retrospektív bibliográfiája már CD-ROM formájában jelent meg. Mind több szolgáltatása vált elérhetővé az Interneten.233 A Szociológiai gyűjtemény: szakkönyvtári funkciók A Szociológiai dokumentációs osztály munkatársai a szociológiai országos szakkönyvtári funkció teljesítése érdekében kezdtek hozzá a számítógépesítéshez, amelynek segítségével úttörő vállalkozásokat és szolgáltatásokat valósíthattak meg. E munkálatok eredményeként 1984 januárjától megrendeléseket fogadtak el, és évi előfizetési díj ellenében 100 idegen nyelvű szociológiai folyóirat évi 2000 cikkéből válogatott 6-700 cikk referátumát szolgáltatták. Külső dokumentálok foglalkoztatásával szelektív információszolgáltatást nyújtottak. Tervezték a szolgáltatás bővítését is: részben a referált cikkek és a figyelt folyóiratok számának növelését, részben a gépen jól tárolható és visszakereshető adatbázisok építését. 1984-ben 34 előfizetőjük volt, a referált cikkekről 245 másolatot küldtek. Folytatták a szoftver-fejlesztést is. 1985-re a feldolgozott dokumentumok számának növelését, irodalomkutatás végzését, a tárgyszójegyzék bővítését tervezték.234 Az 1980-as évtizedben - mindemellett és ezen felül - folytatták a funkcióból fakadó retrospektív és kurrens bibliográfiai tevékenységüket is. Feladatuk volt a külföldi beszerzések feltárása. Kiadtak (nem ritkán külső munkatársakkal, vagy más intéz231 Vö. Fodor Béla - Sántháné Antal Sára: Számítógépes adatbázis építés a Budapest Gyűjteményben. = Könyvtári Híradó, 1993. 5. sz. 3-4. p. 232 Az idézet a Gócza-Karbach-Sándor alább idézett írás 431. lapjáról 233 Gócza Julianna - Karbach Erika - Sándor Tibor: Szakgyűjteményi feladatok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban: hagyomány és változás. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2002.11-12. sz. 431. p. 234 Vö. „A számítógépes információs szolgáltatás fejlesztése a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban" Báthory János 1985. január 3-án kelt, 2 lap terjedelmű gépirata a FSZEK irattárában.
