Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A könyvtár működése 433 szorultak a szépirodalmi és az alacsony információértékű dokumentumok. A gyűjtemény nyitottá vált a gazdaságtörténeti, nemzetközi várostörténeti, urbanisztikai és az agglomerációra vonatkozó irodalom számára. A bibliográfiai adatfelvételben más könyvtárak dokumentumaira is támaszkodott (a bibliográfia nem korlátozódott többé a saját állományra). Költségkímélés, létszámcsökkentés karcsúsította a bibliográfiai kiadványokat. (Azóta a számítógépes adatbázisok ismét lehetővé teszik a teljességre törekvést.) A Budapest Gyűjtemény az 1970-80-as évtizedfordulón a Kerületi figyelő sorozattal - alcíme is mutatta - az I-XXII. kerületekre vonatkozó cikkek, tanulmányok bibliográfiáját tette közzé. Aztán 1981-ben ezt megszüntették és a Budapest történetének bibliográfiája címmel (és évmegjelöléssel) kívánta megvalósítani a kerületenkénti tájékoztatást. Ám az 1982. és 1983. évi köteteket már 1986-ban, ill. 1987-ben, késve jelentette meg. 1989-ben az 1984-85-ös évről kiadott kötetek terjedelmének csökkenése erősebb válogatásra utalt. Közben 1980-ban még megjelentette a Budapest füzetek sorozat 5. és 6. kötetét. Az Infrastruktúra (240 p.) és Iparfejlesztés, ipartelepítés (39 p.) című kiadványok még a korábbi évtizedek hangulatát keltik. Az 1960-70-es évek hatalmas vállalkozásának, a hét kötetes Budapest bibliográfiának méltó folytatása volt viszont az 1982-ben, 1984-ben és 1988- ban (utóbbi két füzetben) megjelent összesen 1800 lap terjedelmű három kötetes, Budapest története képekben 1493-1980 című képkatalógus. A gyűjteményben 1987-ben kezdték az 1950-1980-es évek retrospektív bibliográfiájának munkálatait. Az évtized második felében folytatták a hasonmás kiadványok megjelentetését, pl. Bél Mátyás Notitia Hungáriáé (1985) c. művét, majd ugyancsak az ő, Az újkori Magyarország történeti földrajza c. munkájából Buda leírását. 1986-ban Buda visszavívása 1686 címmel metszetgyűjteményt, a századik évfordulóra a Pest-budai árvíz 1838 címmel adtak ki vaskos (515 p.) kötetet. Az 1988-1989 óta tartó társadalmi-politikai folyamatok változásokat eredményeztek a Budapest Gyűjtemény életében is. A fővárosi törvény és a közigazgatási változások nyomán felértékelődtek, nagy önállóságot kaptak a kerületek, intézmények. Tömegesen keletkeztek információs nyomtatványok, megszaporodtak a közelmúlt újraértékelésére irányuló kutatások, kárpótlási igények. Az elszabadult árak szaporították a szerzeményezés gondjait, ez kiváltotta a társintézményekkel való fokozott együttműködés igényét. Egyre inkább megmutatkozott, hogy a dokumentumoknak és az információknak piaci értékük van: a közlések, az információkeresés honoráriumot termelt, a finanszírozást kiadványi bevétel, alapítványi pályázatok támogatták. 1991 decemberében - a Magyar Színházi Intézet jóvoltából és duplumaiból válogatva 1631 színházi plakáttal hirdetményeivel lett gazdagabb a Budapest Gyűjtemény.226 A Budapest Gyűjtemény új vezetője, Sándor Tibor, a nyolcvanas évek második felében kezdődött megújulási törekvéseket folytatva, a hagyomány és a megújulás szintézisét szorgalmazta.227 Álláspontja: a gyűjtemény muzeális, tudományos és közművelődési jellegű, mely funkciókat kiegészíti a közigazgatási háttérbázis, a helyismereti könyvtári módszertani központi feladat. Ezek állandósága mellett természetes módon változnak a megvalósítás módszerei és eszközei is. 226 Indali György: Régi színlapokkal gyarapodott a Budapest Gyűjtemény. = Könyvtári Híradó, 1993. 5. sz. 4-5. p. 227 Vö. Sándor Tibor: Hagyomány és megújulás. Helytörténeti-helyismereti tevékenység a Budapest Gyűjteményben. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1995. 4. sz. 30-36. p.
