Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
432 A főváros könyvtárának története 1945-1998 közepén szólt már a különgyűjtemény várostörténeti kutatóműhellyé és városigazgatási, urbanisztikai gyűjteményé fejlesztésének terveiről.) Mindez - hozzátéve a hálózatban és országosan megcélzott műhely rangot is - a Budapest Gyűjtemény tudományos és szakkönyvtári funkciójának erősítését célozta. Része volt a vitáknak.223 Az 1988-ban készült műhelytanulmány a Budapest Gyűjtemény tekintetében érdemi változtatást, új megközelítést nem irányozott elő, a tudományos szakkönyvtári funkciót nem állította szembe a közművelődésivel. Szerves kapcsolatot látott „a magas szintű közművelődési" feladatkörrel. Terheit a hálózaton keresztül nyújtott szolgáltatásokkal vélte csökkenthetőknek. Erre utalt Papp István megjegyzése arról, hogy „nem látszik termékenynek az a megközelítés, amely a szakirodalmi és a közművelődési funkciót egymással szemben kívánja kijátszani. [...] Inkább abból az alapállásból célszerű kiindulni, hogy két, egymással szervesen összefüggő, egymást erősítő és kiegészítő funkcióról van szó..."224 KIÁLLÍTÁS AZ ELŐVÁROSOKRÓL A KIÁLLÍTÁS 1996. MÁJUS 16-TÓL A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR KÖZPONTI ÉPÜLETÉBEN TEKINTHETŐ MEG. (Bp., 1088 Szabó Ervin tér 1.) Faragó Tamás - a KSH Könyvtárában 1972-1985 között szerzett történeti statisztikai kutatási tapasztalatok után - 1985 októberétől 1992 márciusáig vezette főosztályvezetőként a Budapest Gyűjteményt. 1988/89-ben Gombocz ösztöndíjas volt a kenti állami egyetemen (USA). Tevékenységével a FSZEK tudományos könyvtári, helytörténeti vonásait kívánta erősíteni és ezt a törekvését a gyűjtemény információs értékét növelő és bibliográfiaszerkesztési koncepciójával, valamint a társintézményekkel fenntartott jó kapcsolatok ápolásával sikeresen meg is valósította. A felmérés alátámasztani látszott a használói elveket hangsúlyozó könyvtáreszményt, egyben kiélezte a megbúvó tudományos és közművelődési könyvtári ellentétet, ezáltal pedig szembement a könyvtár vezetőségének törekvéseivel. A tudományos és a szak- könyvtári vonatkozások túlhangsúlyozása ellentétes volt az akkori hazai és nemzetközi felfogással is. Az 1981-es IV. könyvtárügyi konferencia, a 211/1984. MM. sz. miniszteri útmutató, az IFLA 1985-ben kiadott irányelvei a közművelődési könyvtárak magától értetődő feladatai közé sorolták a helyismereti-helytörténeti szolgáltatásokat, s ezt a tudományos szakkönyvtári funkciójukat ismerte el a kulturális kormányzat tudományos könyvtári minősítésükkel. 225 Faragó Tamás törekvései közül számos megvalósult. A gyűjteményépítésben és a bibliográfiai tevékenységben a válogatás váltotta fel a teljességre törekvést, háttérbe 223 A Faragó Tamás által megfogalmazottakat a bibliográfiai tevékenység oldaláról támasztotta alá Csömör Tibor: Budapest helytörténetének bibliográfiai műhelye. = Könyvtári Figyelő, 1990. 5-6. sz. 550-563. c. írása. Javaslatai Faragó három évvel korábbi irányvonalát erősítették. 224 Lásd Papp István idézett és előbb hosszabban is tárgyalt műhelytanulmányát a központ funkcióiról. Lm. 46. p. 225 Vö. Bényei Miklós: A magyarországi helyismereti tevékenység vázlatos története. = Könyvtári Figyelő, 2000. 4. sz. 612-630. p. (A hivatkozott rész a 621-623. lapokon.)
