Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A könyvtár működése 421 hozását, a könyvtár által a pedagógusok felkészítését, iskolai órák befogadását és a FSZEK könyvtárosainak képzését is tervbe vette. A vitathatatlanul jó szándékú, imponáló terv azonban túlmutatott a könyvtár funkcióján. Ellentétes nézetek, viták kereszttüzébe került a szervező, de támogatókra is talált, s elindíthatta az ún. Sziget klubot.181 A Híradó különféle (ifjúsági) olvasótáborokról tájékoztatott. A hátrányos helyzetű olvasók könyvtári ellátásáról szóló könyvet (1984) az Olvasókönyv a bibliote- rápiáról (1989) követte182 - segítve a közben beindult továbbképzéseket. Az 1990-es évtized beszűkülő lehetőségei közepette a nyolcvanas évek csoportos foglalkozásai mindinkább rutinná váltak a szociális funkciókat ellátó hálózatban. Az ellátásra igényt tartók egyéni segítségre szorultak. Több fórumon fölvetődött a gondolat, hogy a közművelődési könyvtáraknak részt kell vállalniuk - bár hangsúlyozták: lehetőségeiken belül! - a társadalmi- pszichés-szociális-deviáns problémák orvoslásában. (A társadalom ugyanis késlekedett a szociális háló kialakításával.) Többen azt várták, a funkcióikon túl vállalt feladatra felkészülve, hogy így nemcsak a hátrányos helyzetűek, hanem minden olvasó fogadására is alkalmasabbak lesznek a könyvtárak.183 1990. október 17-én Kály-Kullai Károly elsőként kapta meg a Pro Bibliotheca Civica kitüntetést. A Híradó 1991. 2. számában viszont már a könyvtárból kilépett munkatársak között szerepelt a neve. Tevékenysége túlnőtte a könyvtári kereteket, amit csinált, több volt, mint a könyvtár szociális munkája, mint a könyvtáros szociális érzékenysége.184 1993 tavaszán robbant a „hajléktalan bomba". A Kertész utcai olvasóterem egyik munkatársa szenvedélyes írásban tette szóvá a Könyvtári Híradóban, hogy a hajléktalanok egyre növekvő számban jelentek meg a könyvtárakban, veszélyeztetve azok működését, eredményességét. A könyvtárhasználat állampolgári jog, ezért a könyvtáron belül nem látszott megoldás.185 Fellángolt a vita a könyvtár szociális szerepéről - bizonyítva a könyvtárosok szociális érzékenységét. Többen úgy érzékelték, hogy „a társadalmi elvárásoknak a szükségesnél ugyan kisebb, de a lehetségesnél még - mindig nagyobb mértékben" megfelelni szándékozó könyvtári szolgáltatások veszélybe kerül181 Erről bővebben lásd Kály-Kullai Károly: A Sziget Klub. In. A könyvtár szociális funkciója i. m. 138-148. p. 182 Recenziót a Bartos Éva könyvéről Kály-Kullai Károly írta, Széljegyzetek egy elkésett - korai könyvről. = Könyvtári Híradó, 1990. 2. sz. 10-11. p. 183 Kály-Kullai Károly: Veszélyeztetve. = Könyvtári Híradó, 1990. 9. sz. 2-4. p.. 184 Vö. Fodomé Kováts Márta: A könyvtár legyen könyvtár. = Könyvtári Híradó, 1992.1. sz. 4-5. p. ill. Havas Katalin: Interjú Kály-Kullai Károllyal. = Könyvtári Híradó, 1992. 3. sz. 5-7. p 185 Bodnár Erzsébet: Tengődök. = Könyvtári Híradó, 1993. 5. sz. 1-2. p. A szerkesztőség vitát indított a témában. A következő számban számosán szóltak hozzá.
