Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
422 A főváros könyvtárának története 1945-1998 tek.186 Mások humánus történeteket állítottak az össztársadalmi problémával szembe, türelemre, megértésre bíztattak. Szép példákat, megoldásokat kínáltak. A határt túllépő esetekre nem volt könyvtári megoldás - és féltek a tendencia erősödésétől is. A könyvtárosok nehezen vették tudomásul, hogy eszközeik csak bizonyos határig terjednek. A Királyi Pál utcai fiókban működő lelki egészségőrző szolgálat támogatására Könyvtámasz címmel beadott, a FSZEK irattárából előkerült, pályázati anyag mutatja, a csapat annyiban könyvtári, hogy ott működött, könyvtáros szervezte. Kövesd Péterné beszámolója egy nyíregyházi országos konferencia kapcsán a megosztottságra mutatott rá. írása szerint, Bartos Éva előadásában jelezte, 15-20 év után sincs egyetértés a szociális funkció tartalmáról, kereteiről. Katsányi Sándor beszámolója szerint az angolok felváltották szociális könyvtárukat vállalkozóira187 Az 1990-es évek közepére kisebb térre zsugorodott a könyvek házhoz szállítása. 1997- ben arra jutottak: „költségvetési alapok nélkül" a szolgáltatásról le kell mondani.188 Szerencsére az 1990-es évtized második felére megszülettek a szociális ellátás intézményi, jogi feltételei és a könyvtárosok lelkiismerete is megnyugodhatott, hogy eddig hitt feladataik jó része nem rájuk, hanem másokra tartozik. A könyvtárak /könyvtárosok arra a területre fordíthatták figyelmüket, amelyen eszközeik és lehetőségeik szerint kompetenciájuk volt: a fogyatékosak könyvtári ellátására és mindenki számára az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésére. Az 1997. évi CXL. törvény azt várta el tőlük, tegyék lehetővé mindenki számára az információhoz (ismerethez, olvasnivalóhoz stb.) való hozzáférést.189 A nem-hagyományos dokumentumok térhódítása190 Az 1980-as években a hangzó és a vizuális dokumentumokat csak helyben használták. A FSZEK 1985-ben kísérletként, 1988 januárjától pedig a beszerzés ellehetetlenülésének kivédésére hálózatában bevezette a hanglemezek és -kazetták térítéses kölcsönzését.191 A szakma felzúdult ellene, a használók azonban elfogadták. A bevételt gyarapításra fordíthatták. 1987-ről 1988-ra a hangzó anyagokat kölcsönző könyvtárak száma 17-ről 33-ra nőtt, melyek 360 000 Ft bevételre tettek szert. Az éves jelentés az 1986-os évet a nem hagyományos dokumentumok, szolgáltatások emancipációja kezdetének nevezte. Fordulatot jelentett ezeknek az új dokumentumoknak egyenrangúvá válása. Csak a IV., VL, XII., XIV. és XVII. kerületben nem gyűjtötték és nem szolgáltatták őket. A hálózatban 1986. december 31-én 64 969 hangzó dokumen186 Vö. Richlich Ilona, Sz.: Quousque tandem... ? = Könyvtári Híradó, 1993. 6-7. sz. 3. p. Az írás a XIII. kerületi könyvtárosoknak a környék cigánygyerekeivel kapcsolatos sikertelen próbálkozásairól számolt be. 187 Kövesd Péterné: A könyvtár szociális funkciója. = Könyvtári Híradó, 1993.10. sz. 2-3. p. Lásd még Katsányi Sándor: Szociális elkötelezettség vagy vállalkozói szellem? (Olvasónaplómból) = uo. 1993.10. sz. 3. p. 188 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Jelentés, 1997. Bp. 1998. 6. p. 189 A szociális funkció átértelmezésére lásd Bartos Éva: Szemléletváltás a hátrányos helyzetűek könyvtári ellátásában. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2002. 5. sz. 3-7. p. 190 Az előzményekhez Bíró Ferenc: Vizuális gyűjtemények a FSZEK hálózatában. In A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1981-82. 20. köt. Bp. 1985. 77-81. p. A korabeli szakzsargon még nemhagyományosnak nevezte a nem-nyomtatott dokumentumokat. Azóta - ahogy korábban is a történelemben - az újak integrálódtak. 191 Maczikáné Donáth Katalin: Válaszúton. A nem-hagyományos dokumentumok térítéses kölcsönzése. = Könyvtári Híradó, 1989. 2. sz. 8-9. p.
