Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A könyvtár működése 411 leti sajtófigyelést, önkormányzati jegyzőkönyveket, nyelvtanfolyamokat, tanácsadást, klubokat és köröket kínáltak. A növekvő forgalom, a kapacitás túlterhelése mellett és miatt viszont az olvasókkal való foglalkozás lassan a múlté lett.147 1993-1996 között a könyvtárbezárások erősen éreztették a hatásukat, s ezt a központ növekvő eredményei sem ellensúlyozhatták. 1990-ben átlagosan napi 400, 1996-ban 1000 látogatója volt a központnak, de előfordult olyan nap, mikor 1700 látogató is megfordult benne. Hozzájárult a mutatók romlásához a beiratkozási díjak növelése is. Családonként kevesebben iratkoztak be. Csökkent az olvasók száma azért is, mert megszűnt az egyszeri beiratkozással több könyvtár látogatásának lehetősége. 1993-ban a kölcsönzési alkalmak csökkenését a nyitvatartási napok számának csökkenésével, a kölcsönzött kötetek számának visszaesését azzal magyarázták, hogy a hosszabbítást immár nem tekintették új kölcsönzésnek.148 A használókat illetően három jelenség jellemezte ezt a három évet: a gyermekolvasók számának apálya, a tanulni-tájékozódni vágyók számának dagálya, a hátrányos helyzetűek elszigetelődése (a házhoz szállítás csökkenése, az ingyenes szolgáltatások korlátozása, kevesebb program). A gyermekolvasók táborának csökkenését számos tényező okozhatta: csökkent a számuk, a csökkenő számú fiókok egyre távolabb kerültek a gyerekektől, romlott az állományellátottság, csökkent a szakképzett könyvtárosok száma. A csökkenő nyitva tartási idő miatt gyérültek az egyéni és csoportos foglalkozások. A tendencia megállítására az 1996-os évben nagyobb figyelmet fordítottak e rétegre. Ez az év a gyerekeké volt.149 1997-98-ban csökkentek a forgalmi mutatók. Ebben szerepet játsz(hat)ott, hogy az átmenetileg szünetelő könyvtárakból nem mentek át másikba az olvasók. Hiába bővítették a központban a szabadpolcos teret, munkaerővel nem tudták követni az igénybevételt. Arra figyeltek fel, hogy ahol erős a tanulmányi igénybevétel, ott nem csökken, sőt nő a kölcsönzés, a szórakozási, rekreációs célú használat esetén viszont hamarabb lanyhul. A központ látogatottsága - változatlan számú könyvtárossal - napi átlagban 1250-1500-ra emelkedett. Nőtt a KESZ-nek a központot kisegítő tevékenysége: az ottani olvasók számára is küldtek hiányzó dokumentumokat.. (1996-ban 669, 1998- ban 1500 esetben). Néha egy-egy év, pl. az 1994-es is, kiemelkedő eredményeket produkált, hogy az 1995- ös tarifaemelések szinte mindent visszavegyenek. A gyűjtemények nehezen követték az igények növekedését. Emiatt a fénymásolás 48%-kal, az előjegyzés 120%-kal nőtt. A könyvtárközi kölcsönzés viszont visszaesett; mivel 450 Ft-os térítési díjat vezettek be. A statisztikákból, jelentésekből, évkönyvekből nem könnyű a könyvtárközi kölcsönzést bemutatni. A Központi Könyvtár hektikus képet mutat: az adott könyveket illetően, nagysága alig haladja meg egy jobb megyei könyvtár eredményeit. (1980: 747, 1981: 1439, 1982: 964, majd 1985: 936, 1986: 1232, 1987: 1792) 1983-84-ben alig felét tudták teljesíteni a kéréseknek. (1985-ben 2021, 1986-ban 2115, 1987-ben 2537 kérést kaptak.) Saját olvasóik ellátása még szerényebb volt. A hálózatról két adat van: 1983-ban 5842 és 1984-ben 7084 kapott dokumentum.150 147 Vö. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkája 1991-1993-ban. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve. 1991-1992-1993. 24. köt. Bp. 1994. 5-6. p. 148 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Jelentés, 1993. Bp. 1994. 2. p. 149 Vö. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve. 25. köt. 1994-1995-1996. 6-9. p. 150 Vö. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Jelentés, 1994. Bp. 1995. 3-4. p.
