Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
412 A főváros könyvtárának története 1945-1998 Olvasási és könyvtárhasználati szokások 1984-ben Az elsőnek ötvenedik, a megismételtnek huszadik évfordulóján, 1984. októberének utolsó és novemberének első hetében - 1934 és 1964 után - harmadszori olvasáskutatásra került sor a FSZEK hálózatában. 11 kerület (IL, VI., Vili., X., XL, XIII., XV, XVL, XIX., XX., XXL) 13 könyvtárában 15 éven felülieket, foglalkozás szerint rétegzett ezer kölcsönzőt kérdeztek meg.151 1934-1984 között a főváros népességéből 1,3-ról 8,8 %-ra nőtt a FSZEK hálózatába beiratkozottak aránya, kiszélesedett a használók köre. 1964-re jelentősen emelkedett az olvasók száma, újabb húsz év alatt viszont nem nőtt érdemben. 1934-ben egy beiratkozott olvasó éves átlagban 63, 1964-ben 38, 1984-ben „csak" 25 kötetet kölcsönzött. Erre bármilyen magyarázat találgatás, az okokat nem tárták fel. Számos tényező hat(hat)ott. A tendencia az olvasószám és a kölcsönzött kötetek között majdnem fordított. 1984-re a szellemi foglalkozásúak aránya 3,0%-ról 6,6-ra, a fizikai munkásoké 0,5-ről 4,4 %-ra nőtt. 1934-ben a kölcsönzők 2/5-e tanuló, a nyugdíjasoké elenyésző volt. (Ez utóbbira magyarázat, hogy 1934-ben a lakosságnak csak töredéke volt nyugdíjas, lévén kevés a nyugdíjas állások/foglalkozások száma.) 1984-ben egyaránt negyedét képviselték a mintának. A férfiak aránya 59,7%-ról 43,7%-ra csökkent. Ez a nők változott társadalmi helyzetével, az iskolai végzettség közötti különbség csökkenésével megmagyarázható. A két nem életmódja, olvasási szokásai közötti eltérésből adódóan csökkenhetett a férfiak látogatási aktivitása. Az ezer kölcsönző 3299 dokumentumot hozott vissza, 3994-et vitt el, tehát 7293 találkozásból vonhattak le következtetést. A kölcsönzések 64,8%-a szép-, 35,2%-a ismeret- közlő irodalom volt. A közlés szintje szerint: tudományos 7,5, szakkönyv 31,2, népszerű ismeretterjesztő 45,3, nem jellemző 16% volt. (A fővárosban található szakkönyvtárak miatt az arányok érthetőek.) Folyamatos emelkedő tendenciát mutatott az ismeretközlő irodalom kölcsönzése - a szépirodalmi művek túlsúlya mellett. Az ismeretközlő irodalom kölcsönzési aránya 1934-ben 23,6%, 1964-ben 29,9%, 1984-ben 35,2% volt. (Az állományban az ismeretközlő irodalom aránya 1984-ben 50,5 %.) Fordított módon, de hiányzott az egyensúly az igények és a gyűjtemények összetétele között. Az egyetemisták 53, az értelmiségiek 51, a főiskolások 50, a szakmunkástanulók 48, a szakalkalmazottak 45, a munkások 35% ismeretközlő dokumentumot kölcsönöztek 1984-ben. A könyvtárból való ismeretszerzésre az oktatás jobban inspirált, mint a munkavégzés, vagy a szabadidő eltöltése. Az ismeretközlő irodalom kölcsönzésének a szóródása 1984- ben magasabb, ami arra utal, hogy differenciáltabb, erősebben tagolt a könyvtárak olvasótársadalma, mint ötven éve volt. Az oktatási intézmények tanulói elsősorban tanulmányaikhoz választottak könyvet. A könyvtár felkészültebb lehetett a permanensen ismétlődő, magasabb színvonalú szakirodalmi igény kielégítésére, mint a 'kiszámíthatatlanabb' kérések teljesítésére. Emiatt találhatta az értelmiség harmada nem megfelelőnek a hálózat könyvtárainak választékát. 151 Barczi Zsuzsa: Az olvasói érdeklődés változása a kölcsönzött dokumentumok alapján. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1985-86-87. 22. köt. Bp. 1991. 74-97. p. Az első részleteket közölte Barczi Zsuzsa: A kölcsönzések vizsgálata hálózatunkban. = Könyvtári Híradó, 1986. július-augusztus, 7-9. p. A visszahozott és a kölcsönzött kötetek regisztrálása mellett, ezres körben folytattak kérdőív segítségével adatgyűjtést. Az elemzés néhány ponton (pl. a preferált szerzők listája) fenntartással fogadható ugyan, a nyert adatokból mégis számos kérdésben érvényes következtetés vonható le. Barczi Zsuzsa két írásának segítségével jellemezhetők az 1980-as évtized elejének olvasási-könyvtárhasználati vonásai, változási irányai.
