Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A könyvtár működése 405 Az OSZK-KMK vizsgálata két FSZEK főkönyvtárt érintett. Barczi Zsuzsa 1993 márciusában a hálózat 18 (négy nagy és hét közepes főkönyvtár, hét kis/fiók) könyvtárában vizsgálta a könyvtárhasználati szokásokat.133 A vizsgálat következtetései, az erőn felül, a hazai átlagot meghaladó módon s a nemzetközileg elfogadotthoz képest is túl nagy mértékben saját erejére támaszkodó FSZEK „kapacitása határára érkezett." A vidéki települési könyvtáraktól eltérően, olvasótábora nem csökkent, de tízéves távlatban nézve a stagnáló és csak néha növekvő olvasótábora jelentős és erősödő mértékben fluktuált. 1984-hez képest megkétszereződött a legfeljebb három éve, s megháromszorozódott az egy éven belül beiratkozottak aránya.134 Az újonnan beiratkozok növekvő száma, a könyvtárhasználat iránti (a más lehetőségek helyetti) igény erősödése érthető. A kielégítetlen igények és más okok (kudarcok, rossz tapasztalatok) miatt az elmaradás telítődést jelzett. Később igazolódott az a feltevés, miszerint a hazai közkönyvtárak igény- bevételének mértékét nem elsősorban a lakossági igény határozza meg. Kapacitása (is) behatárolja azt. S hogy ezen túlléphessen, körülményeit kell(ene) megváltoztatni.135 Barczi Zsuzsa több mint kétezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőtt látogató körében végzett vizsgálata szerint, kisebb részük jelentkezik a könyvtárban, de többféle, komplex szolgáltatásért. Kiskönyvtárakban 75,9, nagyobbakban 63,1% kölcsönzés céljából keresi fel a könyvtárt. A kölcsönzők kisebb részére (40%) jellemző a csak nyomtatott könyv iránti igény. Nagyjából ennyi visz haza nem hagyományos dokumentumot is. Egytizedük kifejezetten audiovizuálisért, ezek többsége kizárólag videokazettáért keresi fel a könyvtárt. 1993-ban húsz százalékkal nőtt azok aránya, akik nemcsak maguknak, hanem másoknak is szoktak kölcsönözni. A nyugdíjasok kölcsönzésében domináns a szépirodalom: összességében kétharmad-egyharmad a szép- és az ismeretközlő irodalom aránya. A kölcsönzés után az időszaki kiadványok iránti érdeklődés a legélénkebb. A látogatók 15%-a újság- és folyóirat-olvasás szándékával kereste fel a könyvtárt, de a választékkal elégedetlen volt. A vizsgálat azt mutatta, hogy a könyvkölcsönzés legfőbb motivációja a szabadidő hasznos és kellemes eltöltése. A kölcsönzők többsége nem konkrét szerzőre és műre irányuló határozott szándékkal érkezett. Inkább a válogatás jellemző rá.136 Az évtized közepén végrehajtott könyvtárbezárások, a nyitvatartási idő drasztikus csökkentése éreztette hatását. Ám mindez nem mutatkozott meg az olvasói létszám csökkenésében, mivel a lakosság nagy és növekvő mértékű hányada nem tudta megvásárolni, illetve előfizetni, amire szüksége volt. Az oktatás által is felfokozott ambivalens igénnyel a könyvtárak nehezen birkóztak meg. Nem is a választékkal, inkább a példányszámmal nem követ(het)ték az igényeket. Ezt a napi tapasztalatok,137 majd a vizsgálat egyaránt jelezte.138 133 Barczi Zsuzsa: Könyvtárhasználati szokások vizsgálata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 24. köt. 1991-1992-1993. Bp. 1994. 27-49. p. Rövidebb, részben más változata Uő: Könyvtárhasználat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1994.12. sz. 38-44. p. 134 Vö. Barczi: Könyvtárhasználat i. m. 39. p. 135 Tóth Gyula: „...hogy azonos maradhasson önmagával, meg kell változnia." In: Korszerű könyvtár. Szerk. Sándor Csilla. Bp. Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft., 2005.14. p. 136 Vö. Barczi: Könyvtárhasználat i. m. 40. és 42. p. 137 Vö. Beszélgetés Havas Katalinnal. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1995. augusztus, 7-12. p. 138 Barczi Zsuzsa: Nem teljesített olvasói kérések a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában. = Könyvtári Híradó, 1996.7. sz. 1-3. p. A bővített változatot. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 25. köt. 1994- 1995-1996. Bp. 1999. 96-125. p.
