Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
370 A főváros könyvtárának története 1945-1998 azután az év derekán a 10-20%-os létszámcsökkentés bérmegtakarításából tudtak bérfejlesztést elérni. A létszámmozgás főbb adatai 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 Kilépett 201 164 275 103 120 109 86 129 161 Belépett 198 220 261 116 121 94 112 94 165 Összesen 399 384 536 219 241 203 198 223 326 Nyugdíjba ment 19 23 12 14 15 21 13 8 16 Átlagban évente 303 mozgás volt. 1980 és 1982 között a munkatársak 43,7-59,3%-a, 1987 és 1988-ban 32,3 és 42,6%-a kicserélődött. Az 1985-1988 között kilépett 140 felsőfokú és 83 középfokú végzettségű helyére 96 felsőfokú és 47 középfokú, a 262 képesítés nélküli kilépő helyére 312 lépett. Kilenc év alatt 141 főt nyugdíjaztak. Ez nagyarányú kontraszelekciót jelez. A mozgást mutatják a Könyvtári Híradó egyes számai, melyek rendszeresen közölték a kilépő és az új munkatársak névsorát. 1982-től az üres munkahelyeket meg is nevezték. 1980-ban főfoglalkozásúak közül 60, részfoglalkozásúak közül 6 tartósan távol volt. Átlagban 10-15 munkatárs hiányzott, ezért a helyettesítési csoport létszámát 8-ról 11 főre emelték. Az évtized közepén a fluktuáció országosan is szembetűnővé vált.35 A legfőbb elszívó az iskola, a pedagógus pálya volt. A FSZEK-ből mentek kulturális területre, más könyvtártípusba, a termelői, a hivatali szférába, sőt adminisztratív munkakörökbe is. Az állásváltoztatás célja a nagyobb jövedelem, kedvezőbb munkaidő beosztás, a lakásgondok megoldása. A munkavégzés mellett képesítést szerzett munkatársaknak a könyvtárfenntartó nem tudta a másutt szokásos körülményeket megteremteni. A pálya- módosítás egzisztenciális kényszerré vált. A FSZEK-ben a létszámmozgás okát a kedvezőtlen munkaidő-beosztásban (különösen 1982-től, az ötnapos munkahét bevezetését követően) és az alacsony bérezésben jelölték meg. 1982-83-ban kidolgozták a főkönyvtárak létszámmodelljét, s az aránytalanságokat igyekeztek kiegyenlíteni. 1982-1984 között 10%-os „bérkitermeléses létszám- csökkentéssel" javították a béreket. A nyugdíjas-korúakat elküldték. így bér szabadult fel. Javított a bérhelyzeten, hogy ugyanazért a bérért a munkaviszonyt 6 vagy 4 órásra változtatták. 1985-ben a főkönyvtári vezetők igazgatói besorolást kaptak, főosztály-, főkönyvtár-vezető, osztályvezető és könyvtárvezető-helyettesi megbízásokat adtak ki. Ezek javítottak a munkatársak hangulatán. 1986-tól, különösen szakképzettek körében, érzékelhető a fluktuáció csökkenése. Az 1987-es létszámelemzést követően, szeptember 1-jétől 13-14%-os létszámcsökkentést, nyomában 20%-os béremelést hajtottak végre. 1987 végére „a korábbi egészségtelen munkaerő-mozgás leállt."36 (A rendszerváltással berobbanó infláció aztán pillanatok alatt erodálta egy évtized erőfeszítéseit.) 35 A Könyvtártudományi és Módszertani Központ 1985. októberében országos felmérést végzett. Arató Antal - Halmai Sylvia: Pályát elhagyó könyvtárosok a közművelődési könyvtárakban 1985-ben. = Könyvtáros, 1986. 4. sz. 194-198. p. 36 Jelentés az 1985/86/87-es év munkájáról. In A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve. 1985-1986-1987. 22. köt. Bp. 1991.12. p.
