Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A könyvtár működése 1980-1998
A könyvtár működése 371 1987-ben a FSZEK-ben vizsgálatot végeztek a fluktuáció okainak feltárására.37 Ekkorra már lassult a fluktuáció mértéke. Érződött a hatásuk a körülmények javítására irányuló vezetői intézkedéseknek is, amelyek nemcsak a béreket emelték, hanem a középvezetői hatásköröket is növelték38, gazdálkodási lehetőségeiket kiterjesztették és a szociális körülményeket, munkahelyi feltételeket javították. A helyzet labilisságára utal viszont, hogy az évtized elején kapott középvezetői hatásköröket 1986. december 2-i hatállyal a 4/1986. sz. főigazgatói utasítás elvonta. 1989. április 1-jétől pedig az 1/1989. sz. főigazgatói utasítás visszaadta viszonylagos önállóságukat a bérgazdálkodás területén. Egyidejűleg nagyobb szabadságot kaptak a létszámgazdálkodásban, azzal a megszorítással, hogy a keretek csak engedéllyel léphetők túl, a bérmegtakarítás fele helyettesítésre, másik fele a jutalomkeret bővítésére szolgált, a tartósan távollévők helyett csak szerződésest alkalmazhattak és a tartós bérmegtakarítás 25%-a központi kezelésben, 75%-a a következő évtől felhasználható volt premizálásra, alkalmi munkára. A főigazgató „javasolta" felsőfokú végzettségű alkalmazását fiókvezető, csoportvezető, tájékoztató és gyermekkönyvtáros munkakörben, és a családi könyvtárak munkatársaiként, s mindazokra a posztokra, melyeket csak felsőfokú végzettségű tölthet be. A vizsgálat szélesebb összefüggésekre mutatott rá. „A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár történetében az 1980-as évtized elejétől alapvető, sokak által olykor forradalmi jelentőségűnek nevezett változtatásokkal teli időszak kezdődött. Átalakult az intézmény célrendszere, új szolgáltatások születtek, (többször) módosult a szervezet felépítése, ezzel együtt az egyes egységek feladata, vezetőik hatásköre. A változások sok esetben gyökeresen szakítottak az eddigi gyakorlattal, s igen gyors ütemben követték egymást. E változások szemléletváltást követeltek (nevelő funkció helyett használócentrikus szolgáltatás; arisztokratikus, paternalista hozzáállás helyett demokratikus felfogás), amire való igény és törekvés a társadalom más területein is megjelent, elterjedése azonban sehol sem gyors és töretlen."39 Jelezte a vizsgálat, hogy a demokratizálódás útján tovább kell lépni (a döntés-előkészítésben, döntéshozatalban, a munkatársak közötti közvetlen párbeszédben), s hogy lehetőségek mutatkoznak a demokratizálásban, a szervezeti felépítés racionalizálása, a hatáskörök tisztázása révén is. A központban és a hálózatban az országos átlagnál jobb volt a szakmai végzettségűek aránya. Felsőfokú végzettséggel 280, középfokúval 71 rendelkezett és csak 76 volt képesítés nélküli.40 Az intézményben külön szervezeti egység foglalkozott a képzéssel- továbbképzéssel. Alap- és középfokú képesítést nyújtó tanfolyamokat szerveztek évről évre, eltérő létszámú és FSZEK-en kívülieket is befogadó csoportok számára. (1983-ban pl. már negyedik alkalommal indítottak tanfolyamot az új bibliográfiai leírás elsajátítására.) Az évtized vége felé a figyelmet már a számítógépes és a menedzsment-ismeretek megalapozására fordították. A továbbképzések irányát aktuális programok is meghatározták: 1988-ban a "Csináljunk családi könyvtárat!" elnevezésű, 15 foglalkozásból álló tanfolyamon 17 fő vett részt. Tizenkét hetes volt a 35 gyermekkönyvtárossal lebonyolított tanfolyam, amely az új törekvések megismertetésére és alkalmazására készített fel. 37 Barczi Zsuzsa: Ahogy a fluktuálok látják. Bp. FSZEK, 1989. 107 p. Fluktuációnak tekintettek minden mozgást, beleértve szerződésbontást, hosszabbítás elmaradását, áthelyezést. A 30 fővel készített interjú korlátozott mértékben volt alkalmas az okok objektív feltárására, inkább jelenségekre hívta fel a figyelmet. 38 Az utasítást lásd a FSZEK irattárában. 39 Barczi i. m. 105. p. 40 Bertalan-Gujgiczerné i. m. adatai.
