Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 345 AIII. kerületben, Óbuda városközpontjában, ahol nagy városkörzetet fog át a metró és HÉV összeköttetés. Hatósugara feltehetően kiterjed az agglomerációs övezetre is.318 A IV. kerületben, Újpest centrumában a művelődési központ épületében a tervezett kb. 1500 m2 alapterületű könyvtár a VI. ötéves terv időszakában. A X. kerületben a Pataky István Művelődési Központ, a 12-es könyvtár már betölti ezt a funkciót. A XI. kerületben, a kelenföldi lakótelepen 1978-ban a művelődési központban létesülő 3. sz. könyvtár elhelyezése és alapterülete nem optimális, de a körzetben a legjelentősebb A XIV. kerületben a VI. ötéves terv-időszakra az Örs vezér terére tervezett könyvtár szintén nagy vonzáskörzetű forgalmi csomópontban helyezkedik el. A XX. kerületben, Pesterzsébet városközpontjában az V. ötéves tervciklusban várható egy részleges felsőfokú könyvtár megépítése. A régiókat nemrég épült, vagy várhatóan felépülő, FSZEK-mércével nagy könyvtár köré tervezték. A belső kerületek számára a régi épület új funkciójával számoltak: „szerencsésnek ítélnénk a FSZEK Központi Könyvtára jelenlegi épületének [...] átalakítását, a belső városkörzet (V-VI-VII-VIII. kér.) részleges felsőfokú közművelődési könyvtári ellátására."319 Papp István „taktikai tartalékként" számolt a „kerületközi könyvtárakkal", ismérveiket kidolgozta: "minden kerületközi könyvtár egyben kerületi főkönyvtár, de nem minden kerületi főkönyvtár egyben kerületközi könyvtár" is.320 A családi, a kétfedeles könyvtárak és a központi ellátó szolgálat (KÉSZ) kiépítése volt sürgős. Az évtized végén azonban a régiókról már nem esett szó.321 A stratégiai tervben nem szerepelt regionális könyvtár.322 A szakértők 1992-ben szorgalmazták: „a legjobb lenne [...] ha a belátható jövőben megépülne [...] öt-hat regionális ('kerületközi') könyvtár [...] természetes alközpontjai lennének a kétmilliós főváros hálózatának s szolgáltatásaik révén a kisebb egységeknek." Nagyobbakat javasoltak, mint amekkorák a FSZEK-ben bármikor felmerültek. „Ha a központot 20-25 ezer négyzetméter alapterülettel képzeljük el, akkor eme alközpontoknak együttesen el kellene érni szintén a 25 ezer négyzetmétert. (Budán a Flórián tér jöhetne szóba, meg egy jócskán kibővített Etele úti, míg Pesten tán az Újpesti Város- központ, az Örs vezér tér, s a Határ úti metró környéke lenne előnyös helyszín.)"323 Ez a nagyvonalú elképzelés meghaladta a FSZEK lehetőségeit. „Ez a tervezett intézkedés azonban a jelenlegi kerületi könyvtárvezetők ellenállásába ütközött [...] a fővárosi önkormányzat sem volt partnerünk ebben a lépésben, ezért egyelőre levettük a racionalizálást a napirendről." Papp István rajzban, táblázatokban pontosan kijelölte a 6 régió határait és kimunkálta a főbb mutatókat. Egy-egy régió 13318 Király Lászlóné - Szőke Tiborné: Hogyan tovább? Fejlesztési tervek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában. = Könyvtári Figyelő, 1978. 4. sz. 390-409. p. Az idézetek a 403. lapról valók. 319 Papp István: Esszé a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának fejlesztési irányairól. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1983-1984. 21. köt. Bp. 1988. 31-53. p. 320 Papp István: A FSZEK hálózatfejlesztési irányairól folytatott viták tanulságai. = Könyvtáros, 1988. 3. sz. 125-133. p. 321 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár stratégiai céljai i. m. 322 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tevékenysége és fejlesztése i. m. 391. p. 323 Papp István: A változások menedzselése a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1991-1993. 24. köt. Bp. 1994. 16-26. p.
