Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
346 A főváros könyvtárának története 1945-1998 17 könyvtárat foglalt volna magában, 244-366 ezer lakost látott volna el, 1992-es adatok szerint 20-30 ezer közötti olvasótábort. A táblázat közölte az egy olvasóra jutó ráfordítás költségvetési, központi támogatási és a saját bevételi adatait is. 324 1993 elején a főigazgató mégis bejelentette, „6-8 régióközpont láthatná el a fővárost a meglévő fiókkönyvtári rendszerrel."3251993. január 7-én a Hálózati Tanács vitatta meg a reformot. Az első tervezetet Papp István jegyezte és 1993. február 17-én látott napvilágot.326 Az év legfőbb vitatémája a régiók szervezése lett. Egy régió 3-5 kerületet, 250-350 ezer lakost szolgál ki 13-17 fiókkönyvtárral. Észak- Budát kivéve, minden régióban van „nagy" könyvtár. Újdonsága, hogy eszerint a régióigazgató nem vezet könyvtárat, menedzseri feladatokat lát el. A megbízásokat 1993. július 1-jétől, a rendszert 1994. január 1-jén tervezték bevezetni. Kerületi önkormányzati ellenállás nem volt. A főkönyvtári vezetők sorsa megpecsételődni látszott, ellenállásuk viszont halasztotta a végrehajtást. A régióigazgatót irodába „száműzték". A terv a könyvtárakat leminősítette fiókká, csak néhánynak hagyta meg címét. Lemondott a hat, megyei könyvtári szintet megcélzó egységről. Az előterjesztés kemény kritikákat kapott. Kovács Györgyi a IX. kerületi főkönyvtári igazgató például így fogalmazott: „nem egy hálózat lesz a FSZEK-ből, hanem hat kicsi."327 Egy másik írás rosszul megválasztott időpontban, végig nem gondoltnak minősítette. „A most viszonylag jó erőben lévő kerületi központok zöme is 'perifériára szorulna' és lecsúszna." Elsietettnek tartották, mivel szerinte az átalakítást a közigazgatás reformjával együtt volna szabad végrehajtani.328 Kovács Györgyi 1974-től a FSZEK dolgozója. 1981-ben főiskolai, 1995-ben szerzett egyetemi diplomája jogosította mind nagyobb feladatokra. 1982-ben a Mester utcai, 1986-ban a Boráros téri könyvtárban dolgozott. 1991 októberében IX. kerületi főkönyvtári igazgató, 1999-ben a Közalkalmazotti Tanács elnöke lett. 2002-ben a Pro Bibliotheca Civica kitüntetettje. 1993. április 1-jei kelettel a Hálózati Tanács készített tervet.329 Ez három csoportot körvonalazott: kiskönyvtárak (1-2 munkatárs, 1300 olvasó), közepes (3-15 munkatárs, 5000 olvasó), nagykönyvtárak (20 munkatárs fölött). A közepes és a nagy könyvtárak vezetői részt vesznek a régiótanács munkájában, könyvtárukban irányítják, szervezik a szakmai munkát. A vitában most másik oldalról vádolták meg a vezetőséget: közművelődési könyvtár és hálózat-ellenes, alig várja, hogy csak a Központi Könyvtárral lehessen foglalkozni, 324 Havas Katalin: Rövid interjú régi főigazgatónk új kinevezése alkalmából. = Könyvtári Híradó, 1993.1. sz. 2. p. 325 Papp István: Első gondolatok a FSZEK hálózati struktúrájának és menedzsmentjének módosítására. 1993. február 17. FSZEK házi soksz. 16 p. Megjelent a Könyvtári Híradó, 1993. 2. sz. 1-7. p. A Hálózati Tanács ülésezett február 22-én és 26-án, március 4-én és 17-én, a főkönyvtár-igazgatói és központi osztályvezetői március 5-én. Ezután készült Kiss Jenő: Tájékoztatás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózati struktúrájának és menedzsmentjének módosítására vonatkozó elképzelésekről. 1993. március 18. FSZEK házi soksz. 4 p. 326 Kovács Györgyi: Régió vagy régió - ez itt a kérdés? = Könyvtári Híradó, 1993. 3. sz. 3-4. p. 327 Ottovayné Ecsedi Klára: Rekviem egy hálózatért? - avagy: egy év múlva újra kezdjük? = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1993. március, 44-48. p. 328 Vita a régióról. Szervezet, vezetés, működés. = Könyvtári Híradó, 1993. 4. sz. 1-3. p. 329 Ottovayné i. m., főleg Benjámin Judit: Teszek-veszek, tehát vagyok? = Könyvtári Híradó, 1993. 4. sz. 3-6. p.
