Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
336 A főváros könyvtárának története 1945-1998 A főigazgató vitatta, hogy a szervezeti egységeknek előbb és külön stratégiai tervet kellett volna készíteniük, s hogy az 1986-os koncepciót és a stratégiai tervet meg kellett volna szavaztatni. A főigazgató szerint a tervezet sem átdolgozást, sem kiigazítást nem igényel.287 A főpolgármesteri program288 véleményezéséhez a könyvtár vezetősége már felhasználhatta saját stratégiai tervét. A FSZEK-ről szóló alig kétlapnyi helyzetértékelés és önkormányzati koncepció a hangsúlyt a fővárosi fenntartói kompetencián túlmutató szakkönyvtári funkciókra helyezte. Az előző évtized hálózatfejlesztési törekvéseit, a közművelődési funkciókat a Budapest Gyűjtemény működését fenyegető tényezőnek nevezte. A tömegigényeket szolgáló közhasznú tájékoztatás és a hálózatfejlesztési koncepció helyett a szakgyűjtemények fejlesztését szorgalmazta. A központ nyilvános könyvtári funkcióit a - nem igazán sikeres - szakrészlegekkel akarta pótolni. „Téves és szakmailag elfogadhatatlan a tanulmány kiindulópontja: a könyvtár háromféle tevékenységének szembeállítása és egymás ellen való kijátszása. [...] túlzó, a helytörténeti gyűjteményt és a szociológiai tájékoztatást abszolutizáló, a könyvtár alapfunkcióival nem törődő véleményt tett magáévá [...] tudomást nem véve arról, hogy a könyvtári hálózat fenntartását a fővárosi törvény a fővárosi önkormányzat feladatává teszi - beéri azzal, hogy a kerületi önkormányzatok nagyobb támogatását kéri fenntartásukhoz." így szólt a FSZEK vezetőségének kritikája. Helyette a főigazgató a könyvtár stratégiai tervét és a kulturális bizottság számára készített tájékoztatóját ajánlotta figyelembe venni. Az önkormányzat kulturális bizottságától annak a könyvtárban tartott ülésén Kiss Jenő azt kérte, hogy „megvitatva tájékoztatónkat és terveinket, alakítsa ki könyvtárpolitikai elképzelését, s ennek megfelelően szerepeltesse a könyvtári fejlesztéseket a főváros kulturális életére vonatkozó tervei között." Nem hallgatta el, hogy törekvéseiket „házon belül és kívül egyes szakmai körök bizonyos fenntartásokkal kísérték, mára az eredmények önmagukért beszélnek." Javasolta a Központi Könyvtár épületének teljes felújítását, raktári szárnnyal bővítését. A középfokú ellátás épületfeltételeinek megteremtését a külső kerületekben (XVII., XXII., III.) és Budán (I.,IL, XII.). Kiskönyvtárak nyitását az alapfokú ellátás hiányainak pótlására - számolva némelyik bezárásával is. Továbbá számítógépes, telekommunikációs infrastruktúra kialakítását, fenntartását kérte.289 Kiss Jenő és munkatársai elérték, hogy a Kulturális Bizottság a helyszínen tájékozódott, első kézből kapott információkat. A bizottság szakmailag kompetens tagja érzé287 Marschall Miklós: Oktatás, kultúra. Előtanulmány. Budapest szabaddemokrata főpolgármesterének programjavaslatai. 3. Bp. 1991. augusztus. 30 p. A FSZEK-re vonatkozó részt a főigazgató 1991. szeptember 2-i levele szerint a szervezeti egységek vezetőivel véleményeztette, s ennek alapján készült válasza. Irattár 461 /93. 288 Kiss Jenő: Könyvtárunk helyzetéről. A Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottságának adott tájékoztató - rövidítve. = Könyvtári Híradó, 1991. 10. sz. 1-3. p. A bizottság kérésére írásos tájékoztató is készült szeptemberben, mellékelték hozzá a stratégiai tervet és az új használati szabályzatot. A lapban Kiss Jenő tájékoztatója után szerkesztették ügyesen Tverdota Miklósné: Mit vállalhat a közkönyvtár? A Francia Könyvtárosok Szövetségének állásfoglalása. = Uo. 3-5. p. c. tájékoztatóját. A francia könyvtárosok Magna Chartájának nevezett dokumentum a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavából vezette le a francia közkönyvtárak misszióját, közreműködését a francia társadalom átalakításában. 289 Havas Katalin: „A város szabad polgárok otthona." Beszélgetés Szabó Béla Istvánnal, a Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottságának tagjával. = Könyvtári Híradó, 1991. 11. sz. 1-4. p.
