Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 337 keltette is, hogy vannak, akik értik és érteni akarják a könyvtár stratégiáját.290 Jó benyomást szereztek a könyvtárról, jól fogadták a könyvtár kezdeményezését, hogy a főigazgató levélben kereste meg a közgyűlési képviselőket. A főigazgató ebben javasolta, „könyvtáraink nyilvánosságára építve szélesítsék a választókkal való kapcsolat- tartást, a párbeszédet, illetve vegyék igénybe választókörzetük múltja-jelene dokumentumaival kapcsolatos szolgáltatásunkat." Az invitálásra mindössze tízen mentek el, Marschall Miklós főpolgármester-helyettes társaságában, de minden párt képviseltette magát, tájékozódhatott.291 A fővárosi koncepció és a könyvtári vezetőség stratégiája közti ellentmondás feloldására vetődött fel az az ötlet, hogy független szakértői átvilágítás alapján döntsön a Kulturális Bizottság. A hozzáértő, a körülményeket jól ismerő Szabó Béla István szerint nem akarják önfinanszírozóvá tenni a könyvtárakat, világosan értik, hogy a teljes hálózat működtetése a főváros feladata. A kerületek vállaljanak részt, a kerületi könyvtár olyan legyen számukra, mint a főváros számára a KÉSZ. Óvott a szociális funkció túlzásaitól. „... a meglévő könyvtárak legyenek a civil élet fórumai, egy-egy közösség kialakulásának élesztő helyei."292 A stratégiai tervezés velejárója, hogy a változásokhoz igazítják. Ezért - műhely- beszélgetések keretében - 1996 májusában újabb stratégia kidolgozásához kezdtek, s év végére el is készült.293 Új koncepció készítését a külső és belső változások indokolták (a 6 régió kialakítása, a számítógépesítésben elért haladás, a Központi Könyvtár ügyében bekövetkezett változások stb.). Volt átfogóbb oka is a feladatok újragondolásának. 1995-ben a hazai helyzettel indokolt gazdasági megszorítás („Bokros-csomag") legfeljebb súlyosabb volt, de illeszkedett a külhoni tendenciákhoz. Európa-szerte a közkönyvtárak finanszírozása, az információs forradalom, a számítástechnika, a telekommunikáció előtérbe kerülése szakmai elbizonytalanodáshoz vezetett, a közkönyvtár lényegi vonásainak újragondolását eredményezte a „hogyan tovább" kérdését megtárgyaló számos műhelyértekezleten. Az élenjáró országokat figyelemmel kísérő FSZEK vezetők tisztában voltak az aktuális törekvésekkel. Nem véletlen, hogy Papp István előadója volt az évtized derekán a Goethe Intézet és a Francia Intézet budapesti és az EBLIDA prágai konferenciáinak, szakértője a készülő közkönyvtári törvénynek.294 Ezek a fejlemények is hatottak a FSZEK stratégia megújítására. A szikár írás (3 lapon, 5 pontban) 5-10 év stratégiáját fogalmazta meg. Azt a Nemzeti Információs Stratégiához kapcsolódva, a HUNGARNET részeként kívánta megvalósítani. A hazai, még inkább a nemzetközi tendenciák alapján az információ iránti igény, a tanulmányi, mindennapi boldoguláshoz kapcsolódó szükségletek fokozódásával, a rekreációs olvasás visszaszorulásával, az idősebb generációkra szűkülésével számolt. Számolt az elektronikusan elérhető információk térnyerésével is - a papír alapú szolgáltatások fennmaradása, sőt növekedése mellett -, s azzal hogy a folyamat nem áll meg a könyvtár falainál, hanem országos, nemzetközi források felhasználását igényli. Mérle290 Bagdi Marianna: A fővárosi önkormányzati testület tagjainak látogatása. = Könyvtári Híradó, 1992. 2. sz. 1-2. p. 291 Havas i. m. 292 Papp István: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ma és holnap. = Könyvtári Híradó, 1996. 12. sz. 4-7. p. 293 Vö. Papp István: A közkönyvtár változó paradigmája. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1997. 12. sz. 3-8. p. vagy Könyvtári Figyelő, 1998. évi különszám, 27-33. p., Uő: Ha halkan szól a zene, akkor is lehet táncolni. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1999. 1. sz. 3-15. p. Uő: A közművelődési könyvtárak az új könyvtári törvényben. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve. 25. köt. 1994-1995-1996. Bp. 1999. 74-95. p. 294 Papp István: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ma és holnap i. m. 7. p.
