Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
322 A főváros könyvtárának története 1945-1998 lehetségesnek, de a munkaszervezet megváltoztatását igen."219 Az IFLA 1989. márciusi rendezvényén „legnagyobb sikert aratott" előadás visszhangot váltott ki a FSZEK hálózatában is. A négy vidéki és négy fővárosi nagyobb közművelődési könyvtárban készült „pillanatfelvétel" mutatta, hogy az újonnan szervezett alternatív szervezetek dokumentumairól, csoportjaik felől érdeklődő kérdések riadalmat, tanácstalanságot váltottak ki a könyvtárosokból. „A kérdések megkerülhetetlenek. Hogyan lehet a köz- művelődés államosított könyvtárait mielőbb visszavenni 'társadalmi tulajdonba', hogy végre az absztrakt állami érdekek mellett mielőbb és minél hatékonyabban szolgálhassák az adófizető állampolgárok érdekeit, igényeit. Hogyan lehet a gyakran raktárosi szinten dolgozó könyvtárosokat, ha nem alkotó, de legalább közvetítő, magatartás- és véleménymintákat tovább sugárzó értelmiségiekké animálni. Miként kellene a jelenlegi, sok tekintetben szorongató helyzetet éppen a könyvtáros tekintélyét, fontosságát, keresettségét növelő módon felhasználni" - tette fel a kérdéseket Nagy Attila.220 A FSZEK munkatársai szerint a szervezet nem működött hálózatszerűén. A többség nem igényelte a KESZ-ajánlatot folyóiratok, kiadványok beszerzésére. Több példával szolgáltak arról, hogy a társadalom sem tartja a könyvtárakat információi és közösségei befogadására alkalmasnak. Vita kerekedett a követendő magatartásról.221 A több évtizede beidegződött szokásokat, gondolkodást nem volt könnyű felváltani. Megértetni, hogy az is könyvtárpolitika (más filozófiát követel!), ha a könyvtáros munkahelyén („munkaidőben") nem kötődik egyetlen párthoz sem. Minden irányzathoz egyformán közelít. „A könyvtár szolgálata a hozzáférés biztosítása. Semleges alapon. Csak így érhető el az oly nagyon óhajtott 'közönségközpontú' intézmény. Az érdekeit a könyvtárban is érvényesíteni látó használó áll mögöttünk, és nem az érdekeit érvényesíteni hivatott párt. A jól felismert használói érdek, az erre épülő szolgáltatás az, amely véleményalkotásra készteti a használót, és ez a vélemény lehet 'kenyéradó gazdáinkkal' szemben az az érv, amely pártharcok fölé emeli (emelheti) érdekeink érvényesülését. Mert ha valóban demok219 Richlich i. m. 220 Nagy Attila: Helyi társadalom és könyvtár. = Könyvtári Híradó, 1989. 4. sz. 3-4. p. Erre reagált „levélfélében" Havas Katalin: Miért vagyunk mostohák? = uo. 5-6. p. és Weisz Sándomé: Indulatosan és keserűen. = Könyvtári Híradó, 1989. 5. sz. 3-4. p. A tájékozottság növelését szolgálta Kukor Ferenc, S.: Ellenzéki és független időszaki kiadványok. = Könyvtári Híradó, 1989. 9. sz. 7-9. p. áttekintése. A Liget, a Reform, a Kapu c. lapok bemutatásakor már korábban felhívta a figyelmet Mezey László Miklós arra, (A glasznosztytól a sajtószabadságig. Avagy keressük, mert az olvasó is keresni fogja. = Könyvtári Híradó, 1988. 10. sz. 1-3. p.), hogy jó lesz, „ha a könyvtárak elébe mennek ezeknek a könnyen kiszámítható igényeknek, és sürgősen beszerzik az említett újdonatúj lapokat." A közhasznú szolgálat az alternatív szervezetekről adatbázist is készített. 221 Pobori Ágnes: Könyvtári filozófia - helyett. Könyvtári Híradó, 1990. 1. sz. 8. p.
