Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 323 ratikusan választják a helyi önkormányzatot, akkor a használó és a választó érdeke egybeesik (talán)."222 Pesszimista volt a hangulat a FSZEK-ben s más könyvtárakban is. A FSZEK X. kerületi főkönyvtárában alakult meg 1989. december 16-án az MKE Köz- művelődési könyvtári szekciója. Itt Kiss Jenő arról beszélt, hogy „a változások a használói igényeket is megváltoztatják, a hálózati rendszer felbomlóban van, az irányítási rendszer, bár formálisan még létezik, de valóban nem [...] Hiba, hogy szakmánkban nincs kezdeményező készség. Szolgáltatásainkat differenciáltan kell szervezni. Ha kevesebb pénzünk lesz, hogyan maradunk talpon? Mit ad az állam, mit az önkormányzatok, mit fizettetünk meg a használóval? Ki kell alakítanunk a legkisebb veszteséggel járó stratégiát."223 A könyvtárosok számára kijózanító volt tapasztalni, hogy az új pártok és civilszervezetek sem értik, a köz (művelődési) könyvtárak szerepét. Az 1990. évi választási hadjárat során tartott rendezvény után megállapították: „egyetlen, tervezett könyvtári kutatás sem jelölhette volna ki pontosabban a ma társadalmában elfoglalt helyünket, mint ez a [velük eltöltött] két óra. Eddig azon gyötrődtünk, hogy miből fogjuk fönntartani könyvtárainkat, most már azon is gondolkodnunk kell, hogy a társadalmi reform vezető személyiségeinek tudatában milyen beidegződések alapján jelentünk meg így, és ebben mekkora felelősség terhel bennünketű"224 „Demokratikus és nagyvonalú vezetésre vágyom, hogy szabadnak és partnernek érezhessem magam." - szakadt ki a IV. kerületi főkönyvtár igazgatójából, miközben sorolta, hogy az évtizede felülről irányított hálózatkorszerűsítés lendülete leült, s azok a helyi törekvések, amelyek megújíthatták volna, nem kaptak zöld utat. „Hogyan legyek gazda, ha nincsenek információim könyvtáraim működési feltételeiről" - panaszolta, de megvallotta, hogy azért tartaná jónak a kerületközi menedzserigazgatókat, mert így a neki terhes feladatoktól megszabadulhatna, nem kellene azt csinálnia, amit nem szeret.225 1989 végén, a bírálatok és a tapintható rossz hangulat hatására is „a hálózatirányítás korszerűsítése fő kérdéseinek kidolgozására bizottságok alakulnak".226 A főkönyvtárigazgatói értekezletre 1989. december 6-án Kiss Jenő beterjesztette a „Javaslat a FSZEK hálózata irányításának korszerűsítésére" című anyagot. A főkönyvtári igazgatók és a Központi Könyvtár osztályvezetői értekezlete - az 1990- ben várható gazdasági körülményekre való felkészülés jegyében - arról döntött, hogy a visszafogás nem indíthat el visszafordíthatatlan leépülési folyamatot. A jövőbeli fejlődést megalapozó területeken, s ahol gazdaságosabb működés várható, kerülendő a 222 Idézi Tverdota Miklósné: Közművelődési könyvtárosi szekció alakult. = Könyvtári Híradó, 1990.1. sz. 1-2. p. 223 Vita a jövőnkről. = Könyvtári Híradó, 1990. 3. sz. 3. p. 224 Vö. Vida Emília: „Virágozzék száz virág, virágozzék száz iskola." 1-2. r. = Könyvtári Híradó, 1989.10. sz. 3-5., 11. sz. 5. p. 225 Havas Katalin, Jakubecz Ilona és Kovács Éva vezetésével három bizottság alakult, melyeknek a főigazgatóval való konzultáció után november 27-ig kellett tervezetet készíteniük, s ezt a főigazgatói koncepcióval együtt tervezték főkönyvtár-igazgatói értekezleten megvitatni. (Könyvtári Híradó, 1989.11. sz. 10. p.) Valószínűleg ezért is tartott Kiss Jenő 1989. november-decemberben minden kedden „bármilyen (egyéni, intézeti, stb.) témában" fogadóórát, Papp István szerdánként az egész magyar könyvtárügyben zajló változásokról beszélgetéssorozatot, Deák Sándor pedig november 15-én teremtett alkalmat a könyvtár gazdasági problémái iránt érdeklődőknek. (Könyvtári Híradó, 1989. 10. sz. 11. p.) 226 Szervezeti átalakítás. = Könyvtári Híradó, 1990.1. sz. 4-6. p. A követendő stratégiát közölte a 12. sz. 8-9. p.
