Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 315 sítani? Ha igen, akkor azokét-e, akik eddig használták, vagy azokét is, akik használhatnák? Nem egyszerű a használói könyvtár követelményeit megfogalmazni, mert igen heterogén a szóba jöhetők köre. Ezért olyan igényeket célszerű kiválasztani, amely(ek) kielégítetlen(ek), vagy más(ok) által kellően ki nem elégített(ek). A zártpolc növelte a teljesítetlen kérések számát és szinte lehetetlenné tette helyettesítő művek igénybevételét. A szabadpolc részleges bevezetése a használók elégedettségét növel(het)né. A műhelytanulmány az alapszolgáltatások fenntartására pragmatikus lépéseket, túlélési alternatívát kínált. A szociológiai szakkönyvtári és a helyismereti-helytörténeti funkciót erősítette volna, a közművelődési funkciót ezek folyományaként teljesítené. Nagyvárosi könyvtárban a szak- és a közművelődési jelleg ideális módon látszott vegyíthetőnek. A több nagyvárosi Központi Könyvtárban működő prézens változat az olvasók egyik felének kedvére való, mert a kért dokumentumokat garantáltan megkapja a helyszínen, a másik felének azonban bosszúságot okoz, mert azt nem viheti magával. A részleges prézens szolgáltatás bevezetésével azon művek körében válnék tilalmazottá a kölcsönzés, amelyek nagy valószínűséggel hozzáférhetők a hálózat számos könyvtárában is. Nem hozhat semmi jót a szakkönyvtári és közművelődési könyvtári funkció egymás elleni kijátszása. Helyesebb a funkció két és egymást erősítő, szervesen összefüggő, kiegészítő értelmezése. A közkönyvtári funkciónak eredendően szerves része a helytörténeti-helyismereti és a zenei feladatkör. A Budapest Gyűjtemény feladatait az általános gyűjteménnyel és a szociológiával kooperációban, koordinációban célszerű alakítani. A Zenei Gyűjtemény jó példa arra, hogy egyazon dokumentumanyag szakirodalmi, tanulmányi és szórakoztató igényeket egyaránt kielégíthet. A koncepció szervezési lépéseket is kínált. E szerint nem indokolt párhuzamos szervezetek fenntartása, célszerű a munkafolyamatokat egy szervezeti egységbe összevonni. Egy feladatkörnek kellene felfogni a raktározási, az állomány- és a kölcsönzésnyilvántartási teendőket. Összefüggnek a tájékoztatási-bibliográfiai funkciók is. Sürgős feladat, hogy szabadpolcos övezetként megnyissák a raktár egy részét a használók előtt, s a kézikönyvtári állományt a lehetőségek keretein belül növeljék. Az intézményben bevett gyakorlattá vált vitában a megszólalókat személyes vagy munkahelyi érdekeltségük is motiválta.201 Volt, aki a szociológiai funkciót megkérdőjelezte, s volt, aki felhívta a figyelmet a tudományos és a közművelődési aspektus összekapcsolhatóságára. Mások a társadalomtudományi nyilvános könyvtár továbbfejlesztését szorgalmazták, mellyel a főváros lakosságának „krémjét", a szellemi elit igényeit kellene szolgálni. Elhangzottak érvek a prézens könyvtári jelleg erősítése mellett is. Erős tábora volt a városi nyilvános funkció megtartásának. Többen felhívták a figyelmet: a gyűjtés terén a főváros könyvtára működjön együtt a társintézményekkel. Némely szervezeti egységek nem vettek részt a vitaalkalmakon, mások csak hallgatóként voltak ott. A vitát összefoglaló Papp István a közművelődési és a szakkönyvtári funkciók összhangba hozását sürgette, „s majd az így funkcionáló könyvtár kiválasztja magának olvasóit." - summázta véleményét. Az időpont inkább a használói igények fokozott figyelembevételére, a kisebb lehető201 Muzslayné Katona Júlia: Viták után, döntések előtt. = Könyvtári Híradó, 1988. 8-9. sz. 12-14. p. c írásában adott betekintést a vitába. Végül a Vitaanyag 2. elnevezésű új jelentés (melyet ismételten Papp István készített a munkabizottság vezetőjeként) rövidített változatát adták közre: Ismét a Központi Könyvtár alapfunkcióiról. = Könyvtári Híradó, 1988.12. sz. 1-3. p. Ehhez csatlakoztatható Bálint Imre 1988. november 14-ére elkészített ún. megvalósíthatósági tervtanulmányának ismertetése, Papp István: Bevezetés a tervrajzok tanulmányozásához. = Uo. 4-6. p.
