Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
314 A főváros könyvtárának története 1945-1998 Központi Könyvtárban sokféle mú legyen, egy-egy példányban. Az alapvető szakoknál (filozófia, vallástudomány) a jelentős művekből több példányt vásároltak.199 Márffy István 1958 márciusától dolgozott a FSZEK-ban. 10 évig kerületi könyvtárban, 1971-től a Központi Könyvtár olvasószolgálatában („az egyik legműveltebb munkatárs"-ként). 1979-1982 között az Olvasószolgálati osztály vezetője. A Könyvtári Híradó szerkesztőbizottsági tagja, egyik legjobb cikkírója volt. A főigazgató már előzőleg munkabizottságot hozott létre a Központi Könyvtár funkcióinak áttekintésére. 1987 októberében osztályvezetői értekezlet arról döntött, hogy a munkabizottság tegyen javaslatokat a Központi Könyvtár gyűjtőkörére, szolgáltatásaira - tekintettel a gazdasági helyzetre - a könyvtári környezetre és a szomszédos kollégiumi épület átvételéből adódó bővítési lehetőségekre. Érlelődtek a gondolatok, melyek a következő évtized lépéseit vezérel(het)ték. Ki kellett választani az egész, valamint a fejlődés szemszögéből a legfontosabb pontokat. Át kellett csoportosítani az erőforrásokat, akkor is, ha ezzel másutt meggyorsítják a visszaesést. A visszavonulást is koncepció birtokában lehet jól végrehajtani - szólt az akkori paradoxon.200 A bizottság abból indult ki, hogy mindenképpen megtartandó, erősítendő a központ magas szintű, általános nyilvános könyvtári jellege. A természet- és az alkalmazott tudományok terén elég csupán a nem-szakemberek kiinduló tájékozódásához szükséges kézikönyvek, monográfiák beszerzése. Az általános nyilvános könyvtárnak szerves része a Zenei Gyűjtemény. A központ ugyancsak megkérdőjelezhetetlen feladata a szociológiai országos szakkönyvtári funkció. A társadalomtudományokat előnyben részesítő közművelődési könyvtári funkció, a szociológia határ- és rokonterületeinek gyűjtése szerencsésen párosulhat ezzel a feladatkörrel. A Budapestre vonatkozó hely- történeti, -ismereti gyűjtemény fenntartása, fejlesztése az intézet lényegéből következő funkció. Más intézmény nem vállalhatja magára, szervesen kapcsolódik a magas szintű közművelődési könyvtári, valamint a szociológiai szakkönyvtári feladatkörhöz. Ezek együtt alkotják a Központi Könyvtár feladatrendszerének a magját. A Központi Könyvtár nemcsak funkcionális egységeivel (gazdasági főosztály, hálózati és felügyeleti osztály, propagandaosztály stb.) kapcsolódik hálózatához, hanem gyűjteményeivel, szolgáltatásaival, működése egészével is. Ez igazán majd csak a korszerű számítógépes és telekommunikációs technika bázisán valósulhat meg. Ám a hálózat egyes könyvtáraiban működő szakrészlegek összességükben sem teszik ki a hiányzó, teljes funkciójú könyvtárat. Nem pótolják a központ közművelődési funkcióját. Terméketlen kérdésfelvetés, hogy egyetemi-középiskolai könyvtár-e a Központi Könyvtár? Nem az. Tanulmányi funkciója megszorításos: nem célja a kötelező és ajánlott irodalom iránti tömeges igények példányszámmal való követése. Felvetődött a kérdés: a központban is a használók könyvtárát akarják-e megvaló199 Márffy István: Nem teljesített kérések a FSZEK Központi Könyvtárának kölcsönző szolgálatában. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-86-87. 22. köt. Bp. 1991. 98-111. p. 200 A munkacsoport tagjai Bánhegyi Gyuláné, Báthory János, Katsányi Sándor, Papp István és Pesti Ernő voltak. A Papp István által megfogalmazott első változatot (A FSZEK Központi Könyvtár alapfunkcióiról. Vitaanyag. 1988. 17 p.) megtárgyalták a KK osztályvezetői, május 18-án a kerületi könyvtárak igazgatói. Tömörített formában ld. Vita a Központi Könyvtár olvasószolgálati alapfunkcióiról. = Könyvtári Híradó, 1988. 5. sz. 1-3. p. Ismertebb változata Papp István: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára alapfunkcióiról. Műhelytanulmány. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987. 22 köt. Bp. 1991. 38-51. p.
