Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)

Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998

308 A főváros könyvtárának története 1945-1998 ismeretterjesztő irodalom használatának irányába tolódik el." - panaszolták. Az a baj, hogy „a közművelődési könyvtárak egészének átalakulása (új funkciók, dokumentum- típusok, gépek stb.) miatt több helyen csökkent a gyermekrészlegek alapterülete. Az állomány egy része integrálódott a felnőtt állományba, a funkciók egy része áthelye­ződött a könyvtár más területeire (pl. kézikönyvtár, zenei részleg)."183 A Gyermekkönyvtáros Műhely ismételten kérdéseket fogalmazott meg, s gyakorlati lépéseket sürgetett. „Az ún. 'családi' könyvtárak felállításával a gyermek háttérbe szo­rult, szükséges legalább az önálló gyermekrészlegek visszaállítása [...] A12-16 éves kor­osztály különleges figyelmet követel, igényei azonban - jelenleg elkerülik a csak gyer­mek, ill. csak felnőtt orientációjú szolgáltatást..." Számos valós, ám nem kevés meglepő követelését azzal zárta, hogy „a gyermekkönyvtárak megújulása sokban függ attól, hogy ki kerül döntési helyzetbe, hogy kinek feladata reagálni ezekre a kérdésekre, és végül, hogy ki mennyire vonható felelősségre ezek megvalósításáért."184 Mivel a veze­tők nyugdíjba vonulása közelgett, a megjegyzés az ő kritikájuknak tűnik. Az előző évtized nem volt a gyermekkönyvtári ellátás sikerkorszaka. Az ellenőrzési csoport megállapítása szerint „a vizsgált időszakban csökkent a gyermekkönyvtárak és a gyermekkönyvtárosok száma, csökkent a gyerekekre fordítható munkaidő, a feszített munkaerő-ellátás miatt." Az 1994-ben az iskoláknak átadott 11 könyvtárral 3629 olvasó „veszett el".185 Az eredmények alakulásában szerepe volt a könyvkínálat csökkenésének is. Noha az 1987-es 5,9%-ról 1996-ra 13%-ra nőtt az Új Könyvekben ismertetett gyerekkönyvek ará­nya, a gyermekkönyvtárak ellátottsága mélyre zuhant. A FSZEK hálózatában 1987-ben egy címet még 62,5, 1996-ban már csupán 14,7 könyvtárba tudtak beszerezni. (Az új kiadványokból előbb a könyvtárak kétharmadába, utóbb csak ötödébe jutott egy-egy új könyv). A hálózat számára megvásárolt példányszám átlaga 122,9 darabról 16,1 darabra csökkent.186 A gyerekolvasók számának negatív trendjét a ciklus utolsó éveire sikerült pozitív irányba fordítani. Ebben a gyermekkönyvtárosok odaadó munkája, rengeteg rendez­vény szervezése, az iskolákkal kialakított javuló kapcsolatok mellett kiemelkedő szere­pe volt annak is, hogy 1997 szeptemberétől ingyenessé tették a 14 éven aluliaknak a be­iratkozást. (Az 1997. évi CXL. törvény nyomán 1998-tól már a 16 éven aluliaknak nem kelett fizetniük.)187 A helyzet alakulását jól mutatja az alábbi táblázat. 183 Szász Ilona: Bizonytalanság a gyerekek ellátása körül. = Könyvtári Híradó, 1998. 2. sz. 4. p. 184 Kucska Zsuzsa: Újra a gyermekkönyvtárakról... = Könyvtári Híradó, 1998. 6. sz. 3. p. 185 Befolyásolja-e a gyerekek könyvtárhasználatát az ingyenes beiratkozás lehetősége? = Könyvtári Híradó, 1998. 6. sz. 4. p. A feltett kérdésre részben válasz: az 1989-1991 közötti ingyenesség idején is romlott az arány. Az 5. lapon közölt táblázat egyes sorai az utókor számára is beszédesek. 186 Gyermekkönyvtáraink könyvkínálatáról. = Könyvtári Híradó, 1998. 7-8. sz. 6-7. p. 187 Vö. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve. 26. köt. 1997-1998. Bp. 2000. 10. p.

Next

/
Thumbnails
Contents