Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
308 A főváros könyvtárának története 1945-1998 ismeretterjesztő irodalom használatának irányába tolódik el." - panaszolták. Az a baj, hogy „a közművelődési könyvtárak egészének átalakulása (új funkciók, dokumentum- típusok, gépek stb.) miatt több helyen csökkent a gyermekrészlegek alapterülete. Az állomány egy része integrálódott a felnőtt állományba, a funkciók egy része áthelyeződött a könyvtár más területeire (pl. kézikönyvtár, zenei részleg)."183 A Gyermekkönyvtáros Műhely ismételten kérdéseket fogalmazott meg, s gyakorlati lépéseket sürgetett. „Az ún. 'családi' könyvtárak felállításával a gyermek háttérbe szorult, szükséges legalább az önálló gyermekrészlegek visszaállítása [...] A12-16 éves korosztály különleges figyelmet követel, igényei azonban - jelenleg elkerülik a csak gyermek, ill. csak felnőtt orientációjú szolgáltatást..." Számos valós, ám nem kevés meglepő követelését azzal zárta, hogy „a gyermekkönyvtárak megújulása sokban függ attól, hogy ki kerül döntési helyzetbe, hogy kinek feladata reagálni ezekre a kérdésekre, és végül, hogy ki mennyire vonható felelősségre ezek megvalósításáért."184 Mivel a vezetők nyugdíjba vonulása közelgett, a megjegyzés az ő kritikájuknak tűnik. Az előző évtized nem volt a gyermekkönyvtári ellátás sikerkorszaka. Az ellenőrzési csoport megállapítása szerint „a vizsgált időszakban csökkent a gyermekkönyvtárak és a gyermekkönyvtárosok száma, csökkent a gyerekekre fordítható munkaidő, a feszített munkaerő-ellátás miatt." Az 1994-ben az iskoláknak átadott 11 könyvtárral 3629 olvasó „veszett el".185 Az eredmények alakulásában szerepe volt a könyvkínálat csökkenésének is. Noha az 1987-es 5,9%-ról 1996-ra 13%-ra nőtt az Új Könyvekben ismertetett gyerekkönyvek aránya, a gyermekkönyvtárak ellátottsága mélyre zuhant. A FSZEK hálózatában 1987-ben egy címet még 62,5, 1996-ban már csupán 14,7 könyvtárba tudtak beszerezni. (Az új kiadványokból előbb a könyvtárak kétharmadába, utóbb csak ötödébe jutott egy-egy új könyv). A hálózat számára megvásárolt példányszám átlaga 122,9 darabról 16,1 darabra csökkent.186 A gyerekolvasók számának negatív trendjét a ciklus utolsó éveire sikerült pozitív irányba fordítani. Ebben a gyermekkönyvtárosok odaadó munkája, rengeteg rendezvény szervezése, az iskolákkal kialakított javuló kapcsolatok mellett kiemelkedő szerepe volt annak is, hogy 1997 szeptemberétől ingyenessé tették a 14 éven aluliaknak a beiratkozást. (Az 1997. évi CXL. törvény nyomán 1998-tól már a 16 éven aluliaknak nem kelett fizetniük.)187 A helyzet alakulását jól mutatja az alábbi táblázat. 183 Szász Ilona: Bizonytalanság a gyerekek ellátása körül. = Könyvtári Híradó, 1998. 2. sz. 4. p. 184 Kucska Zsuzsa: Újra a gyermekkönyvtárakról... = Könyvtári Híradó, 1998. 6. sz. 3. p. 185 Befolyásolja-e a gyerekek könyvtárhasználatát az ingyenes beiratkozás lehetősége? = Könyvtári Híradó, 1998. 6. sz. 4. p. A feltett kérdésre részben válasz: az 1989-1991 közötti ingyenesség idején is romlott az arány. Az 5. lapon közölt táblázat egyes sorai az utókor számára is beszédesek. 186 Gyermekkönyvtáraink könyvkínálatáról. = Könyvtári Híradó, 1998. 7-8. sz. 6-7. p. 187 Vö. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve. 26. köt. 1997-1998. Bp. 2000. 10. p.
