Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 297 fontos művek beszerzése is gondot jelent már..."123 Az elveket a kényszer felülírta. „1990-re megállapíthattuk, hogy módosításra van szükség az állományépítésben: ne csak a ritkán, hanem a sűrűn használt dokumentumokat is vegye meg a KÉSZ."124 A teljesített kérések 40%-át a főkönyvtárak fiókjai kérték, s az, hogy voltak az átlagosnál nagyobb igénnyel jelentkezők is, a hálózat zavarait jelezte. 1989-ben az előző évhez képest 80%-kal nőttek a KÉSZ szolgáltatásainak számadatai. Sokszor azonban nem teljesültek határidők.125 Két év múltán létszám- és elhelyezési elégtelenségek mutatkoztak: miközben a KÉSZ 4,2 milliós költségvetése mellett 7 millió Ft-os gyarapítási keret felhasználását „váltotta ki."126 A könyvtárak és a KÉSZ könyvkiválasztási gyakorlata, a HFO, a KÉSZ és a különböző típusú könyvtárak munkatársaiból összetevődő állománygyarapítási bizottság (ÁLGYA) működése ellenére sem bizonyult hatékonynak.127 A kölcsönzés mutatói a KÉSZ gyűjtőkörének újragondolására figyelmeztettek. A gyűjtőkörbe illőnek minősített művek közül ugyanis 819-et csak egyszer, 567-et egyszer sem kölcsönöztek. A következtetés: az ÁLGYA-nak a könyvtárak szervezeti hierarchiában elfoglalt helye szerint tett ajánlásai helyett a művek használati értéke számítson. Ajánlásait a tájékozódás, igényfeltárás, központi szerzeményezés teheti hatékonnyá. Arató Antal 1991. február 28-án távozott. Júniusban Kovács Éva, XXI. kerületi főkönyvtári igazgatói munkája mellett egy évre megbízást kapott a KÉSZ vezetésére.128 Kovács Éva 1970-től dolgozik a FSZEK-ben, 1975 óta középvezető beosztásban, húsz éven át volt Csepel könyvtári ellátásának szervezője. 1991-92-ben, jó egy évig emellett vezette a KESZ-t is. 1995-től a Dél-pesti régió igazgatója. 1994-ben Pro Bibliotheca Civica kitüntetésben részesült. 1992 májusában Rónai Péter lett a vezető, szintén egy évre.129 Ő az uniformizált elképzelések helyett a sokféleségre voksolt. Tapasztalatai az eredeti elképzelésektől eltérő megoldásokra utaltak. „A video kemény dió. Ne szépítsük, nagy teher ez a hálózat vállán, amit a kerületek hősiesen vállalnak [...] A jövőben szeretnék egy új formátumú KESZ-t..."130 1992 eredménye a második telefonvonal megszerzése volt. Nőtt a KÉSZ forgalma, ám a központi címjegyzék elhanyagolása nehezítette a lelőhely-tájékoztatást.131 Még 1992-ben is a hálózat kétharmada igényelte a KÉSZ szolgáltatásait.132 123 Arató Antal: Különfélék a KESZ-ről. = Könyvtári Híradó, 1989.12. sz. 9-10. p. 124 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkája 1988-1990-ben. In A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 23. köt. 1988-1989-1990. Bp. 1994. 7. p. 125 Arató Antal: Különfélék a KESZ-ről. = Könyvtári Híradó, 1990. 2. sz. 8. p. A dokumentumok árának növekedése és a beszerzési gondok fokozták a KÉSZ igénybevételét. 126 Arató Antal: A Központi Ellátó Szolgálatról. = Könyvtári Híradó, 1990. 5. sz. 2-3. p. Uő: Mibe kerül a KÉSZ? = Könyvtári Híradó, 1990. 6. sz. 5-6. p. (Az idézet a 6. p-ról.) 127 A Híradó 1990. 3. sz. 9. p. szerint a könyvtárvezetés tanulmányozza az ÁLGYA hatásosságáról és a kerületi könyvtárak szerzeményezéséről szóló jelentést. A vizsgálatról készült cikket később tették közzé. Barczi Zsuzsa: A könyvek használatra valók. = Könyvtári Híradó, 1990. 7-8. sz. 1-4. p. 128 Havas Katalin: A szerep választott ki engem. = Könyvtári Híradó, 1991. 7. sz. 2-4. p. 129 Könyvtári Híradó, 1992. 5. sz. 11. p. 130 Katsányi Sándor: „A KÉSZ második ifjúkorát éli..." Beszélgetés Rónai Péterrel. = Könyvtári Híradó, 1992. 11. sz. 5-6. p. 131 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve. 1991-1992-1993. 24. köt. Bp. 1994. 7. p. 132 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Jelentés, 1992. Bp. 1993.10. p.
