Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
298 A főváros könyvtárának története 1945-1998 1993 márciusában Babákné Kálmán Mariann lett a KÉSZ vezetője,133 végre hosszabb időre. Jó munkatársakkal, lendülettel látott munkához.134 Munkáját segít(h)ette a KÉSZ hat évét elemzőkritikai áttekintés.135 A szakértői vizsgálat is szereptévesztésre figyelmeztetett, néhány hiány pótlására hívott fel, ám ennek az akkori idők nem kedveztek. A romló anyagi körülmények miatt inkább a hálózatirányítás, mint az ellátás meg a központ került az érdeklődés előterébe. Babákné Kálmán Mariann 1973-tól FSZEK-munkatárs. Sok helyen megfordult (Csillaghegy, Békásmegyer, Török utca). 1982 szeptemberétől a KK Raktári osztályának állományellenőrzési csoportvezetője, 1986-tól a IV. kér. főkönyvtár igazgatóhelyettese. 1993. márciustól sokat tett a KÉSZ modernizálásáért, számítógépesítéséért. Ezt 1999-ben Pro Bibliotheca Civica kitüntetéssel ismerték el. 1992 végén 48 ezer könyv volt a KÉSZ állománya. Ezzel öt munkatárs foglalkozott: kettő a központi címjegyzék számítógépbe vitelével, három a tájékoztató szolgálatban tevékenykedett,136 s ők voltak a gyarapítók is. A CD-adatbázis és a TEXTAR után 1996- ban - az augusztus-szeptemberben tartott leltározást követően - minden KÉSZ dokumentum adatai a TEXTLIB adatbázisba kerültek, ám annak hálózati használatát hardverhiány és a könyvtárosok hiányos felkészültsége akadályozta.137 1993-ban megtörtént a videóállomány, és megkezdődött a központi címjegyzék számítógépre vitele. Felismerték az egységes, központi adatbázis szükségességét. Látták, hogy minden dokumentumot érdemes (lenne) központilag beszerezni. Úgy vélték, minden új szolgáltatás központja lehet a KÉSZ. Novembertől a KÉSZ és a hálózat könyvbeszerzését gépre vitték, a géppel rendelkezők a gyarapodás adatait floppyn kapták meg. Az addig önállóan videózó könyvtárak beléptek a rendszerbe. Tervezték a CD-beszerzés pénzügyileg előnyösebb megoldását is. A KÉSZ és Központi Könyvtár olvasószolgálati vezetői 1993. március 31-én megállapodást kötöttek: az alapműveket továbbra is a főkönyvtárak szerzik be, a keresettebb összefoglaló munkákat a KÉSZ, a periférikus, ritkán keresett munkákat a központ bocsátja a hálózat könyvtárainak rendelkezésére.138 A KESZ-ről 1993. október 27-én tartott értekezlet megállapította, hogy a kötelező olvasmányok és az egyetemi jegyzetek, a kézikönyv jellegű alapművek, az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre készülőknek szükséges szakkönyvek és a számítástechnikai szakirodalom terén nem tudják az igényeket kielégíteni. Javasolták: a kívánt folyóiratcikkeket elsősorban a központból szolgáltassák másolatban vagy faxon.139 1994. február 24-én a „könyv-gyűjtőköri bizottság" módosított a gyakorlaton. A ritkán keresett főkönyvtári beszerzések mellett, a ta133 Könyvtári Híradó, 1993. 2. sz. 12. p. 134 Jakubecz Ilona: „Tanulmányúton" a KESZ-ben. = Könyvtári Híradó, 1993. 12. sz. 4-6. p. 135 Horváthné Jakubecz Ilona: A Központi Ellátó Szolgálat (KÉSZ) szerepe a hálózat szolgáltatási rendszerében. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve. 24. köt. 1991-1992-1993. Bp. 1994. 92-108. p. 136 Kissé furcsa ez a KISZ és a központ tájékoztató apparátusa mellett. Az egészre lásd Jakubecz idézett írását. 137 Nyers Erika: Számítógépes hálózat a KESZ-ben. Rövid interjú Babákné Kálmán Mariannái, a Központi Ellátó Szolgálat vezetőjével. = Könyvtári Híradó, 1997. 4. sz. 7-8. p. 138 Ezt 1993. április 7-én rögzítette Babákné Kálmán Mariann KÉSZ gyűjtőkör címmel, 5 lap terjedelemben. Lásd FSZEK irattár. 139 Babákné Kálmán Mariann: A Központi Ellátó Szolgálat aktuális problémái. 1993. október 1. Gépirat 5 p. és az értekezlet meghívója. FSZEK irattár
