Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
288 A főváros könyvtárának története 1945-1998 Felhívjuk olvasóink figyelmét állományunk egy részének új, tematikus elrendezésére ! Reméljük, hogy az egyes témák között könnyeb ben megtalálják az érdeklődési körüknek megfe- felelő irodalmat! polc bevezetése körül is felvetődött, illetve több helyen és többféle kiemelést alkalmaztak.90 Hivatalos-szakmai fogadtatása hűvös-elutasító volt, bár néhány vidéki könyvtár átvette a FSZEK-modellt. 1988. december 31-ig a FSZEK-ben - az átalakításra, felújításra váró helyeken - 7 családi könyvtár és 11 kétfe- deles (tehát családi könyvtárat is magában foglaló), vagyis 18 újfajta könyvtár jött létre, kivitelezésében nagyfokú rugalmassággal. Példaként hozható egy Józsefvárosi könyvtár két egymással szemben elhelyezkedő házban lévő külön felnőtt és külön gyermek- könyvtárát - a felújítással egybekötve -1988 végére úgy alakították kétfedelessé, hogy a 180 négyzetméteres felnőtt könyvtárból lett családi könyvtár, a 60 négyzetméteres volt gyerekkönyvtárban pedig az elsősorban tanulmányi-művelődési igényeket kielégítő második fedél.91 Bölcs dolog volt a kísérleti szakasz végén, egzakt módon megvizsgálni a fogadtatást és az eredményeket. 1987 áprilisában folyt az adatfelvétel, melynek során négy könyvtár egy heti forgalmát elemezték, 50 kölcsönzővel interjút készítettek.92 A kölcsönzők 15%-a keresett konkrétan, a többi böngészés után választott. Kétfedeles könyvtárakban a forgalom 64%-a témacsoportokból, 12-12%-a a betű- és szakrendi állományból (a többi egyéb helyről) származott. Az önkiszolgálás határozatlan igény esetén 96%-os, konkrét elképzelés esetén 54%-os volt. A kölcsönzött dokumentumok 90%- kát választották önállóan, 8%-ánál kérdeztek, 2%-ban könyvtáros segített. Az igények 95%-át teljesítették, de a hiányzó 5% háromnegyede is megvolt az állományban. A kutató következtetése: „fel kell tennünk, hogy a tematikus elrendezés nagyobb esélyt biztosít - különösen az iskolázatlan, idős, könyvtárhasználatban járatlan, az ETO-tól idegenkedő kölcsönzők számára - a kedvelt ismeretközlő olvasmányfajták megtalálására."93 (A vizsgálat 55-60 %-nyi munkás és nyugdíjas, 25- 35%-nyi értelmiségit és tanulót talált a négy könyvtárban. Utóbbiak kerestek inkább konkrétan.) A család közös könyvtárhasználata a megkérdezettek körében egyértelműen kedvező fogadtatásra talált, volt, aki e nélkül nem is járna könyvtárba. (A gyerekek jelenlétét vegyesen ítélték meg, a serdülők ugyanannyi kritikát kaptak). Az intézményvezetés úgy ítélte meg, hogy „örvendetesen növekszik a családos látogatások száma, ami feltételezésünk szerint összefüggésben van az otthonos, barátságos könyvtári környezettel, a különböző korosztályokhoz és igényekhez szóló dokumentumok együttes, de mégis tagolt kínálatával."94 90 Vö. Soltész Anna: Az állomány tematikus... i. m. 8. p. 91 Vö. Móricz Katalin: Egy könyvtár színeváltozása. = Könyvtáros, 1990. 2. sz. 64-68. p. 92 Barczi Zsuzsa: Egy kísérlet végén - a gyakorlat elején. A családi könyvtárak olvasói fogadtatása. Bp. FSZEK, 1988. 110 p. 93 Barczi Zsuzsa: Pillanatfelvétel a „családiasított" könyvtárakról. = Könyvtári Híradó, 1987.11. sz. 3-4. p. 94 Barczi Zsuzsa: Egy kísérlet... i. m. 20. p.
