Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 289 Az új könyvtárban másfajta lett az állománygyarapítás és szolgáltatás, másfajta könyvtári gondolkodásról beszélhetünk, viszont nem kétséges, hogy a legtöbb nehézséget a művek visszakeresése, helyének megtalálása okozta - használónak, könyvtárosnak egyaránt. Az erzsébetvárosi főkönyvtár (az ismertetett 1987-es felmérésnek is színhelye volt) 1986-ban, 1987-ben és 1992-ben megmérte a kétfedeles könyvtár, azon belül a családi fedél forgalmát. A 25 csoportra vonatkozóan készített statisztika lehetővé tette a változások, tendenciák értelmezését. A hagyományos fedélben található az állomány 40%-a, az új beszerzések harmada. A kölcsönzés háromnegyedét a családi fedél bonyolította le, jóllehet a hagyományos fedél forgalma is növekedést jelzett, vélhetően az iskolai igények fokozódása miatt. Arra jutottak, hogy ugyan a témacsoportok forgalmát elsősorban az olvasói igények befolyásolják, de meghatározóbbá a könyvpiac kínálata vált. Ez az új témák központba helyezésétől sem változott. E két meghatározó tényezőt a könyvek számának növelésével sem lehetett befolyásolni. A családi könyvtár legfőbb jellemzője a változ- (tat)ás. Ennek három okát az aktualitásban, a rugalmasságban és az állandó formálásban találták meg. (A nyitás 25 témacsoportjából hat év múlva 6-7 változatlan maradt - alig éltek a teljes megszüntetéssel.)95 1994 őszén a családi könyvtárosok műhelye a Hogyan tovább családi könyvtár? kérdését tűzte napirendre.96 Az újpesti főkönyvtár-igazgató Vida Emília szerint a családi könyvtárak állománya megkopott. Az óriási forgalomnövekedés szinte lehetetlenné tette e könyvtártípus lényegét, az emberi kapcsolatokat. Sajnálatosan a gyermeksarkok - olvasóikkal együtt - visszahúzódóban, eltűnőben voltak. Az eltelt nyolc év egyértelmű sikere viszont, hogy soha nem látott természetességgel telepedtek be közösségek. A visszakeresés megkönnyítésére valami rendre lenne szükség, a témákat rendszeresen újítani kellene. Természetesen, mindegyik könyvtár maradjon sajátos arculatú. „Szakmánkat értjük, a dolgunkat jól végezzük, olvasóink becsülnek bennünket - nos, erre tovább családi könyvtár! (A többi, az anyagiak kérdése sajnos nem rajtunk múlik!)"97 Vargáné Vida Emília 1972-ben egyetemistaként heti 11 órában kezdett a FSZEK-ben dolgozni, 1974-ben főfoglalkozású lett. Más munkahelyek után, 1983. május 1-jétől a Boráros téri könyvtár vezetője, 1986-tól Újpesten könyvtárigazgató, s azt a hálózat egyik jó hírű intézményévé fejlesztette. 2000. szeptember 1-től a lágymányosi könyvtár vezetője, s ugyanebben az évben Pro Bibliotheca Civica kitüntetéssel ismerték el a hálózat megújításában szerzett érdemeit. 95 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1988. évi jelentése. Bp. 1989. FSZEK házi soksz. 23. p. 96 Berta Éva: Változtatni mindig kell avagy Angyal János szomorú lesz? = Könyvtári Híradó, 1992. 8. sz. 4-7. p. 97 Vö. Könyvtári Híradó, 1994. 8. sz. 11. p.
