Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 283 zik: „Nem hiszek túlzottan a kerületközi könyvtárakban kifejlesztett szakrészlegekben." A szakrészleges könyvtárak kvázi kerületközinek számítottak.74 Másfél évtized múltán írták a tervről, „ilyen vitaanyag ez idáig nem került még a FSZEK fórumára: nemcsak 'forradalmian' szakmai, de szellemes, igényes tanulmány."75 Közben még javában tartott a családi és a kétfedeles könyvtárak kipróbálása.76 A körkörös védvonal koncepciója és vitája A tervtanulmány nagy vitát váltott ki. A tanulmány a könyvtárak - használatot akadályozó - zsúfoltságából indult ki. A gyűjtemény felől közelítő könyvtáreszménnyel szemben a használati értéket hangsúlyozta. Azt ajánlotta, hogy a könyvtárakat meg kell szabadítani a ritkán keresett anyagtól. Az olvasók számára kellemesebb használati körülményeket kell teremteni, s messzemenően kielégíteni a naponta tömegesen jelentkező olvasási és egyéb igényeket.77 Az ellátási rendszer átszervezéséhez a kísérleti kipróbálásban ígéretesnek bizonyult, a hármas tagolódású könyvtár használói szempontokat elsődlegesnek tekintő modelljét hívta segítségül. Szellemes katonai hasonlattal a lakosság könyvtári ellátására mélységben tagolt védővonalak kialakítását javasolta. A „legnagyobb tömegben támadó olvasói igényeket az első vonalnak, a tűzvonalnak kell felfognia, hogy a második védővonalhoz már csak a megszűrt igények érkezhessenek. A harmadik védővonalat tekinthetjük a taktikai tartaléknak, amely még közvetlenül érintkezik az igényekkel (személyesen az olvasóval), s a stratégiai tartalék szükség szerint erősíti valamennyi védővonalat. A védelmi állások [...] nemcsak mélységben segítik egymást, hanem körkörösen is. Magyarul, azaz könyvtárosul, mindez azt jelenti, hogy a tűzvonalnak a 'családi könyvtárak' felelnek meg, a második védővonalnak a 'kétfedelű könyvtárak', a taktikai tartaléknak a 'kerületközi könyvtárak', s a stratégiai tartaléknak az átkölcsönzési állomány/'78 Ez a lényege a fővárosi viszonyokra kidolgozott s a realitásoknak és a modern nemzetközi törekvéseknek egyaránt megfelelő modellnek. A fejlesztési terv III., Az ellátás szerkezete címet viselő fejezete tartalmazta a modell leírását - a normatívákkal, a fontos elvek részletes tárgyalásával.79 74 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózata fejlesztési irányai. Tervtanulmány. Bp. 1986. május 28. Kézirat. A Könyvtári Híradó 1986. júniusi számában adott hírt róla, „melyet intézményünkön belül több fórumon fogunk megvitatni." (11. p.) A tervtanulmányt a közvélemény Papp István: Esszé a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának fejlesztési irányairól. (In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1983-1984. 21. köt. Bp. 1988. 31-53. p.) változatban ismeri jobban. 75 Vö. Pobori Ágnes - Kiss Jánosné: Az Andrássy úti könyvtár: történelem és könyvtártörténet. Egy évforduló ürügyén. In A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998. 26. köt. Bp. 2000. 100. p. 76 A Könyvtári Híradó, 1986. februári számában: „a családi könyvtár továbbfejlesztésére kezdett kísérletet" a IX. kerületi főkönyvtár. (9. p.) Szakmári Istvánné: Családi könyvtár a XXII. kerületben. = Könyvtári Híradó, 1986. július-augusztus, 1-2. p. „Hat éves, hosszúra nyúlt szünet után november 11-én végre megnyithattuk újra a régi 27-es könyvtárat, amely mára kétfedeles, családi főkönyvtárrá változott", „családiközösségi könyvtár lett." (Maruszki Józsefné: Pesterzsébet megújult főkönyvtára. = Könyvtári Híradó, 1986. december, 1-2. p.) 77 A könnyebb elérhetőség kedvéért az évkönyvben megjelent esszé-változatra hivatkozunk. 78 Papp István: Esszé... i. m. 34. p. 79 A részleteket lásd ott, bár a következő alfejezetekben a különböző szinteket bővebben is bemutatjuk.
