Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
282 A főváros könyvtárának története 1945-1998 nács titkára volt. Hosszú ideig képviselte a térséget az IFLA-ban, részt vett a köz- művelődési könyvtárak számára szóló normatívák kidolgozásában. Ottani érdemeit 1982-ben IFLA-Emtékéremmel, hazai munkásságát 1972-ben Kiváló Népművelő, 1981- ben Szabó Ervin Emlékérem kitüntetéssel, 1985-ben az először akkor kiosztott MKE emlékéremmel ismerték el. Kimagasló, az összes jelentős orgánumban olvasható szakírói teljesítmények, szerkesztői munkák fűződnek nevéhez. Nem volt számára ismeretlen terep a FSZEK: 1978-ban az akkor tervezett új könyvtár számára szakmai programot készített, majd 1982-ben részt vett a fenntartó által tartott felülvizsgálatban. Ezek során felmérte, megismerte a könyvtár helyzetét, egyes részleteiben lerakta nézeteinek alapjait, melyekre az 1980-as évtized második felének koncepcióiban jól tudott építeni. Belépése erősítette a Szabó Ervin-i hagyomány, gondolkodás követését, a már zajló korszerűsítési törekvéseket. Másfél évtizedes késéssel, irányításával dolgoztak ki a főváros adottságaira szabott modellt, megtartva az ellátási hierarchiát, s felhasználva a használói szokásokon és igényeken alapuló kísérletek tapasztalatait. 1998 végén vonult nyugdíjba, 1999-ben Aranygyűrűt kapott. 2000-ben életművéért a könyvtárosok között elsőnek részesült Széchényi Ferenc-díjban. Előbb „hagyományos" középtávú terv készült.71 Kiss Jenő 1986. március 4-i kelettel írta alá az intézmény 54 pontban és 6 mellékletben megfogalmazott programját, mely szerint hálózati vonatkozásban „fő feladatunk a kialakult főkönyvtári (hálózati alközponti) rendszer megerősítése, a főkönyvtárak szakmai-igazgatási szerepének és felelősségének növelésével. A kedvezőtlen adottságú, hátrányos helyzetű főkönyvtárak működési feltételeit a lehetőségekhez képest javítjuk, szolgáltatásait kiteljesítjük. A hálózat egész struktúráját korszerűsítjük, s következetesen megvalósítjuk a használói igények rétegződéséhez igazodó lépcsőzetes ellátást."72 Láthatóan maradt a főkönyvtári keret, a tartalom azonban részben változott, hiszen bekerültek az utóbbi évek kísérletei, törekvései. A tervkészítéshez felhasználták a szokásos párt- és állami dokumentumokat, de egyre formálódó elképzeléseiket is. A megszokottól eltérő metodikával: 1985 augusztusától, az intézetvezetés szempontjai szerint az osztályok vázolták fel, majd számos egyeztetés, köztük először a főkönyvtárak bevonásával, vita alapján alakult ki a terv. Ez aligha számíthatott az anyagi viszonyok javulásával, ezért az erőforrások átcsoportosításától és a hatásfok emelésétől várhatott eredményt. A régi koncepció javított változatának tekinthető ez a terv. Kiss Jenőék a főkönyvtári rendszert - benne távlatosan kerületközi a könyvtárakkal - készen kapták az előző vezetőségtől. A megvalósítás már ugyan viselte kézjegyüket, de igazán most láthattak hozzá saját elképzeléseik kivitelezéséhez.73 Az ötéves terven jószerint meg sem száradt a főigazgató aláírása, egy általa megbízott munkabizottság 1986. május 28-i kelettel letett az asztalra, pontosabban vitára bocsátott egy addig szokatlan munkaanyagot. A FSZEK kézirattárában található 66+8 lapnyi, kiegészítéseket tartalmazó gépirat az Esszé... kéziratának tűnik. A gépiratban található mottók, jelszavak és jelhangok a fejezetek és alfejezetek éléről a publikált változatból kimaradtak, pedig jól jellemzik törekvéseit. Még két eltérés (a kisebb stiláris javításokon túl): az egyik kimaradt bekezdésből kiderül, hogy az iskolában elhelyezett könyvtárakat csak külön megközelítés esetén tartotta elfogadhatónak. A kimaradt mondat így hang71 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ötéves terve 1986-1990. Bp. 1986. 26 p. FSZEK házi soksz. 721. m. 13. p. (a terv 46. pontja) 73 Vö. Papp István: Középtávú tervünk 1990-ig. = Könyvtári Híradó, 1986. január, 1-2. p.
