Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
274 A főváros könyvtárának története 1945-1998 Külföldi példák késztették változtatásra a könyvtár vezetőit. „Az állomány három szekcióra oszlik. A válogató vagy böngésző csoportokat azoknak az olvasóknak szánták, akiknek még nincs határozott igényük [...] A tárgyi csoportok összeállításánál azokra az olvasókra gondoltak, akik egy viszonylag körülírható igényük kielégítéséért [...] jönnek a könyvtárba [...] Az információs szekció tárgyi csoportosításban speciális kérdések megválaszolására alkalmas.. ,"47 Angol mintára szabadidős részlegnek vagy családi könyvtárnak nevezték, a könyvtárosok maguk között csak „turkálónak" hívták.48 A nem konkrét és nem határozott igénnyel jelentkező, a könyvtárban bizonyos érdeklődés alapján válogató olvasó igényeire tekintettel alakították ki a felállítás rendjét. Elvi alapul szolgált a hármasosztású könyvtár49 ún. közeli tartománya is, de jórészt angolszász példára támaszkodtak.50 AIX. kerületi főkönyvtárban, melynek vezetője Maruszki József volt, kialakított kétfe- deles könyvtár átalakulási folyamatának leírása fontos tanulságokkal szolgált. Nem elégséges csak az állomány másfajta elrendezése (ez ismert volt 20 évvel korábban is, pl. ilyen volt a gyermekkönyvtárak tematikus elrendezése), ízlésesebb tálalása. Az olvasócentrikus könyvtárban megváltozik a gyűjtőkör, a könyvtáros gondolkodás és tevékenység is - az állomány kihelyezése és feltárása mellett. A József Attila lakótelepen lévő könyvtár átalakítása 18 hónapig tartott, melyből 16 hónap a szellemi előkészítésre, a könyvtárosok „megdolgozására", az olvasói igények megismerésére, az állomány előkészítésére ment el. (így érthető, hogy „olvasóink percek alatt megszerették és 'belakták' a könyvtárat.") A hatvanezer kötetes könyvtárat már hat hét alatt átrendezték: egyik felében 20 ezer kötetes, tematikus felállítású, a szép- és ismeretközlő irodalmat témán belül együtt állították fel, az állomány nagyobb fele a másik fedélben hagyományos szakrészíeges módon található. A kettő közé ékelődik a katalógusrendszer, a köznapi és gyorstájékoztatás, valamint a kölcsönzési adminisztráció. „Olyan jól oldották meg ezt az új elrendezést, hogy a könyvtár kezd progresszív értelemben vett szupermarkethez hasonlítani - ahol mindenki azt és olyan tálalásban kap, amire és ahogyan vágyik" - szólt egy értelmiségi olvasó korabeli értékelése. Maruszki József a hálózat egyik legszínesebb, markáns egyénisége. 1956-tól a FSZEK munkatársa. Számos helyen megfordult, számos kísérletben vett részt. Kispest után a 48-as könyvtár vezetője, a IX. kerületben ő szervezte meg a főkönyvtári rendszert. 1989 végétől a XIV. kerületi főkönyvtár igazgatója. 1978-ban az új Központi Könyvtárt előkészítő szakmai bizottság, az 1990-es rendszerváltó években a KKDSZ titkára volt. 1993-ban Népművelésért díjat, 1996-os nyugdíjba vonulásakor Pro Bibliotheca Civica kitüntetést kapott. A kísérlet szakmai tanulsága: az új felállás más és más használói körben eltérő, nincsenek végleges elvek és receptek. „Lehetnek szakmai és művelődéspolitikai elvek a 47 Lásd egyebek között Bánhegyi Gyuláné - Sáfár Katalin - Szabó Jánosné: Gazdálkodik-e állományával a FSZEK? = Könyvtáros 1986.12. sz. 707-709. p. 48 Katsányi Sándor: Hármas tagolódású könyvtár. Korszakos újítás vagy elhibázott kísérlet? Könyvtári Figyelő, 1984. 6. sz. 633-636. p. és Kiss Jenő: Tribliothek? uo. 637-643. p. Kiss Jenő ismertette egy amerikai szerző 1982-ben megjelent 182 lapos könyvét „Polcológia", avagy állományfeltárás a könyvállványokon. = Könyvtári Figyelő, 1986. 2. sz. 218-220. p. 49 Székely Ervinné i. m. 50 Vö. Katsányi Sándor és Kiss Jenő a hármasosztású könyvtárról írt i. m.
