Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 273 mindkét funkció a korábbinál színvonalasabban teljesíthető, a Fővárosi Tanács fontos könyvtárfejlesztési lehetőségnek ítélte. A rákoskeresztúri Pesti úton 1981 decemberében már meg is nyílt az első kettős funkciójú könyvtár, melyet a csepeli követett. Ezek a könyvtárak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatába tartoztak, élvezték annak minden előnyét. A könyvtáros a tantestület tagjának számított, és általában rendelkezett mindkét képesítéssel. A könyvtárért a főkönyvtár vezetője felelt, az oktatási szempontokra az iskola igazgatója ügyelt, körülményeiket együttműködési szerződés rendezte. E könyvtártípus tagjai az iskolai és közművelődési könyvtári szakfelügyeletnek egyaránt a hatáskörébe tartoztak.43 Nem kétséges, a hazai köz(művelődési) könyvtárak iskolai szerepvállalása, iskolában elhelyezett és a kettős funkciójú könyvtárak létrejötte Magyarországon több mint egy évszázada kényszer eredménye volt. Hol az iskola segített elhelyezési nehézségeken, vállalt közművelődési feladatot, hol a közkönyvtár pótolt hiányzó iskolai könyvtárt. A szegénység mellett az azonos korosztály és az állomány jórészt közös volta is elméleti keveredést okozott. Csak az évezred végére vált világossá, hogy az iskolai és a gyermek- könyvtár jócskán eltérő feladatot teljesít.44 Az 1980-as évtizedben azonban még a FSZEK vezetősége is örült a közös lehetőségnek. Kísérletek a használói könyvtár megteremtésére 1984-ben - kísérleti jelleggel - négy könyvtárban bevezették az állomány „másfajta", az olvasók igényeivel jobban összhangban lévő elrendezését. A XIII. kerületi Mosoly utcai és XIV. kerületi Lumumba (mai Róna) utcai - lakótelepi - fiókban az állomány egészére, két főkönyvtárban - VIII. kerületi Gutenberg tériben és IX. kerületi Börzsöny utcaiban - egy részére terjedt ki az új elrendezés. A kísérlettől „...azt reméljük, amit az angol kísérletek egyértelműen bebizonyítottak, hogy emelkedni fog a kölcsönzési esetek és az olvasók száma." A család olvasói érdeklődése szerint alakították át a könyvtárat, s a nevelési szándékot áttételessé tették, a szórakoztatási funkció tudatosabb vállalásától a használói kör bővülését várták.45 A kísérletet összekapcsolták az állomány alapos megtisztításával, az oda nem való, elavult, nem használt irodalomtól. A 6-700 ezer kötetre becsült állomány nagyobb része egyszer és mindenkorra fölöslegesnek, használhatatlannak minősült. Legfeljebb 100 ezer hasznosítására volt remény. Kisebb része duplumraktárban volt, nagyobb része viszont a könyvtárak polcain. Évtizedekig alig apasztották az állományt. A ballaszttól megszabadulás kényszere nyomasztóvá, a hálózat korszerűsítésének részévé vált. 1985-ben kiválogatták a hasznosítható anyagot, új szabályzat készült: decentralizálták és ezentúl a főkönyvtárak szervezték a fölöspéldányok kezelését.46 43 Irányelvek a kis települések kulturális ellátásának javítására és a komplex művelődési intézmények létesítésére. = Művelődésügyi Közlöny, 1977. 2. sz. 44 A Fővárosi Tanács állásfoglalása szerint a kettősfunkciójű könyvtárak szervezetileg a FSZEK-hez tartoznak, fenntartásuk kettős (FSZEK+iskola), szakfelügyeletük közös az iskolai könyvtárakéval. Erről a kerületi tanácsokat is tájékoztatták. Vö. Könyvtári Híradó, 1984. március, 9. p. 45 Vö. Könyvtárosok kézikönyve. Szerk. Horváth Tibor, Papp István. 3. köt. Bp. Osiris, 2001. 75. és 163-166. p. 46 Kiss Jenő egy helyen tévedésből írhatott 1985-öt a kísérlet kezdeteként. (Kiss Jenő: Mérlegen. = Könyvtáros, 1985. 9. sz. 507-513. p.) Székely Ervinné: Új állomány-elrendezési kísérlet. = Könyvtári Híradó, 1984. júniusjúlius, 6-7. p. írása az 1984-es kezdést igazolja. Ugyanígy másik írásában Kiss Jenő: Hagyományos és új szellemi szolgáltatások. = Társadalmi Szemle, 1986. 5. sz. 80-84. p.
