Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Új stratégia - régi tehertételek. Az 1970-es évek
242 A főváros könyvtárának története 1945-1998 tató a nagyobb közművelődési könyvtárakban külön ifjúsági szolgálat kialakítását, ifjúsági felelős megbízását írta elő. A fiatal korosztállyal való kiemelt foglalkozás nem állt távol a Szabó Ervin Könyvtár gyakorlatától, az új feladatok szervezésével megbízott Sándor Ottóné rövidesen sikerekről számolhatott be.116 Bizonyos könyvtárak különösen kitűntek e téren kezdeményezésükkel, aktivitásukkal.117 Bár az ifjúsági szolgáltatások javasolt térbeli elkülönítését a szűkös helyiségviszonyok általában nem tették lehetővé, és a „felelős" kijelölése is gyakran formális maradt,118 a könyvtár egy fontos területen mégis jelentős eredményt ért el: az oktatási intézményekkel való kapcsolatok kiszélesedtek és új tartalmat kaptak. Korábban is felkeresték a könyvtárosok a környező iskolákat olvasói létszámuk növelése érdekébe, most azonban másról volt szó: a könyvtárak az iskoláknak oktató-nevelő munkájukhoz kapcsolódó szolgáltatásokat tudtak felajánlani. A változások a magyar oktatáspolitika ekkor kibontakozó reformtörekvéseivel voltak kapcsolatban, melyek a zárt ismeretek mechanikus átadásával szemben az önálló ismeretszerzés készségének fontosságát hangsúlyozták. „Iskoláink csak úgy felelhetnek meg a társadalom követelményeinek, ha a tanulók gondolkodását fejlesztve kialakítják a továbbtanulás igényeit és képessé teszik őket a folyamatos önművelésre" - mondta 1972-ben egy, a fővárosi könyvtárosok által is gyakran idézett párthatározat119 A könyvtárügy hamar felismerte a számára adódó új szerepet, amit egy pedagógiai szaklapban megjelent könyvtárosi tanulmány címe pontosan kifejezett: „A könyv és a könyvtár az oktatási folyamat korszerűsítésében."120 A Szabó Ervin Könyvtár gyorsan reagált az oktatási reformkezdeményezésekben rejlő lehetőségekre, Könyvtári Híradójában ismertette az új feladatkört.121 A változások elsősorban a gyermekkönyvtárakat érintették, de a középfokú oktatási intézmények számára is eredményesen ajánlották fel a könyvtárak - az oktatási reform szellemében - intézményüket, mint a tanulók önálló ismeretszerzésének színterét, és szolgáltatásaikat, mint az iskolai oktató-nevelő munka kiegészítését. A középfokú oktatási intézSándor Ottóné, az ifjúsági felelős vetélkedőt vezet 116 Sándor Ottóné: Ifjúsági olvasószolgálat a kerületi könyvtárakban. - In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1972/1973. 207-219. p. - uő: Ifjúsági szolgálati tapasztalatok a budapesti kerületi könyvtárakban. - In: Könyvtáros, 1975. 3. sz., 136-140. p. 117 L. pl.: Bárány Éva: Ifjúsági szolgálat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XIII. kerületi könyvtáraiban. - In: Fiatalok a könyvtárban. Bp. 1973. Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtártudományi és Módszertani Központ. 59-77. p. - Maruszki József: 14-19 évesek a könyvtárban. FSZEK, 1970. 47 p. 118 42 könyvtárból 28-ban két éven belül megváltozott a felelős személye, a 14 állandó közül 10 helyen a könyvtár vezetője önmagát nevezte meg ifjúsági felelősként. 119 Az MSZMP KB határozata az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. 1972. jún. 15. 120 Könyves - Tóth Lilla, Pedagógiai Szemle, 1976. 6. sz. 598-607. p. 121 Ballér Endréné: Az oktatáspolitikai határozat hatása a gyermekkönyvtárak feladatkörér. - In: Könyvtári Híradó, 1973. 5. sz., 4-5. p.
