Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Új stratégia - régi tehertételek. Az 1970-es évek
Új stratégia - régi tehertételek 243 mények tanulói részére a 70-es évek közepén évente száznál több könyvtári órát, könyvtárbemutató foglalkozást tartottak; együttműködés alakult ki a középiskolai könyvtárakkal is. A gimnáziumok és a dolgozók iskolái mellett különös hangsúlyt kapott a szakmunkástanuló-intézetekkel való kapcsolat kiépítése, a velük való szerződéskötés.122 Az új formák mellett a régiek is továbbéltek, megújuló módszerekkel. A fiatalokkal való intenzív kapcsolat kitüntetett formája volt az állandó jellegű művelődési kör, a fiatal olvasók klubja. Ezekben beszélgetések, viták, közös kirándulások, színházlátogatások keretben törekedtek a permanens művelődés kialakítására.123 A könyvtárosok fiatal, friss szemléletű generációja e tevékenységben lehetőséget kapott a szabadabb cselekvésre és kibontakozásra, mint arról mások mellett Havas Katalin és Kamarás István né beszámolói tanúskodnak.124 A 70-es évek indulásakor a Szabó Ervin Könyvtár ifjúsági politikája - csakúgy, mint a többi közművelődési könyvtáré - több szálon futott. Foglalkoztak- a fiatalokkal általában („ifjúsági szolgálat"),- a munkásszármazású fiatalokkal kiemelten és- az iskolai oktatáshoz kapcsolódva. E három szálat fűzte egybe Tánczos Gábornak „A könyvtár pedagógiai funkciói, ahogy a nevelésszociológia látja" című könyvtártörténeti jelentőségű cikke.125 Tánczos (1956- ban a Petőfi-kör titkára, börtönbüntetése után az Országos Pedagógiai Intézet dolgozója) a közkönyvtár meghatározó feladatát a kulturális esélyegyenlőtlenségek mérsékelésében látta, s úgy vélte, hogy az önálló ismeretszerzésre épülő, a fiatalokkal kötetlen, szabad kapcsolatot kiépítő könyvtárak az iskolánál is alkalmasabbak e feladat ellátására. A gondolat a levegőben volt. Tánczoséhoz hasonló megközelítésű a Könyvtártudományi és Módszertani Központ 1971-es kiadványa: „A közművelődési könyvtár feladatai a művelődési hátránnyal induló gyermekek és fiatalok segítésében." Szerzője író-olvasó találkozó Kertész Ákossal 122 A Szabó Ervin Könyvtár és a budapesti iskolák kapcsolatát elemezte és példásan jónak ítélte: Mezey Gyula: Beszámoló a közoktatás és a közművelődés kapcsolatának, együttműködésének néhány kérdéséről, időszerű feladatairól. 1976. jan. 6. A FTVB 1976 jan. 21-i ülésének beszámolója. 6. p.. - L. még: Gálné Ballagi Ágnes: A közművelődési és a középiskolai könyvtárak együttműködése a fővárosban. - In: A Könyvtáros, 1973. 6. sz., 340-341. p. - Bárány Éva: Szocialista szerződés a kerületi könyvtárak és a MüM intézetek között. - In: Könyvtári Híradó, 1972. 1. sz., 5-6. p. 123 Jakubecz Ilona: Fiatal olvasók klubja a 12. sz. könyvtárban. - In: Könyvtári Híradó, 1973. 4. sz., 24-25. p. - Érdekességként, bár korántsem mint jellemző mozzanatot megemlítjük, hogy 1972 novemberében a Wekerle telepi Petőfi (ma: Kós Károly) téri (16. sz.) könyvtárban Konrád György beszélgetett a fiatalok közérzetéről, társadalmi problémákról és A látogató c. könyvéről a könyvtár fiataljaival. 124 Bokor Pálné (Havas Katalin) - Kamarás Istvánné: Fiatalok a könyvtárban. In: Budapesti Népművelő, 1970. 2. sz., 22. p. 125 A Könyvtáros, 1971. 8-9-10. sz.
