Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Új stratégia - régi tehertételek. Az 1970-es évek
Új stratégia - régi tehertételek 223 köszönhette a létét, hogy leginkább a munkáslakta peremkerületek nélkülözik a művelődési intézményeket. A 8-10 emeletes lakóházakkal körülvett új kőbányai városközpont kialakításakor, 1971-ben felmerült egy reprezentatív művelődési komplexum létrehozásának terve, melynek az alapkövét 1973. április 4-én rakták le. A tér közepén álló épületegyüttesben a könyvtár 1500 négyzetméter alapterületet kapott. (A hálózat könyvtárainak átlagos alapterülete ekkor 100 négyzetméter alatt volt, a kőbányai könyvtáré előzőleg 380 négyzetméter.) A főbejárattól hosszú folyosó vezetett a két szinten elhelyezkedő könyvtárig. Az adminisztrációs és klubövezettől balra előadóterem nyílt, jobbra a gyermekrészleg (190 négyzetméter), szemközt a kölcsönző övezet (432 négyzetméter), hátul a raktár és a feldolgozó. A legnagyobb újdonságot az emeleten elhelyezett 340 négyzetméter-es olvasóterem és az ebből nyíló zenei részleg jelentette. A könyvtár tervezője Tóth Dezső' volt (nevét az esztergomi és a tatai városi könyvtárak már ismertté tették) belsőépítésze Czoczek László. Az új könyvtár részére 1972-től gyűjtötték a könyveket. A régi könyvtár 46 ezer kötetnyi állományával szemben 80 ezer kötettel nyitottak, három év múlva már 110 ezer kötet volt a polcokon. A zenei anyag gyűjtése a nulláról indult 1974-ben, nyitáskor 854 hanglemeze volt a könyvtárnak, három év múlva 25 ezer. A könyvtár vezetője az átszervezés alatt, majd 1980-ig, nyugdíjba vonulásáig Bacsa Andrásáé volt, akkor helyettese, Tverdota Miklósné követte. A fővárosi hálózat „léptékváltása", amit az országos könyvtári szakirodalom is nagy elismeréssel nyugtázott,58 nem csak mennyiségi volt. Az igazi újdonságot a minőségileg új szolgáltatások megjelenése adta. A könyvtár a megszokott kölcsönzőhelyből tájékoztató intézménnyé alakult át. A kölcsönzői térhez hasonló nagyságrendű terület szolgálta a helyben olvasást, szaktájékoztatókkal, ötszörösre emelkedett folyóirat kínálattal, a korábbi 1700 kötetessel szemben 10 000 kötetet tartalmazó kézikönyvtárral.59 Az olvasóteremnek már az első évben több mint 30 ezer látogatója volt, az új olvasók nagyobb része ismeretgyarapítási szándékkal jött. A kölcsönzött ismeretközlő művek aránya is jóval meghaladta a hálózat átlagát. Az új könyvtár fényesen igazolta: társadalmi igény van a public library jellegű szolgáltatásokra.60 A Pataky téri könyvtár másik nagy újdonsága a modern audiovizuális anyagoknak a gyűjteménybe való beemelése volt. Zenei részlegében 5 asztalnál 3-3 fülhallgatóval lehetett az akkor még főleg klasszikus zeneművekből álló gyűjteményt vagy a nyelvleckéket hallgatni. A könyvtár nyitása után másfél évvel, 1977 júliusában megnyílt a Galériának nevezett vizuális gyűjtemény is.61 58 Gerő Gyula: Léptékváltás Budapesten is. In: A Könyvtáros, 1976. 2. sz., 59-61. p. - Bereczky - Sallai: i.m. 59 Benne olyan - ekkor még ritkaságnak számító - kézikönyvekkel, mint a Chambers Encyclopedia, La Grande Encyclopédie, Grove's dictionary of Music and Musicians stb. 60 A szolgáltatások átalakulásáról: Kelecsényi Istvánné: Új feltételek - új feladatok. Az olvasószolgálat főbb kérdései a kőbányai könyvtárban. - In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1977/1978.140-152. p. 61 Az AV dokumentumok szolgáltatásáról: Kovátsné Mózner Gabriella: A zene nemesítő erejével. - In: Könyvtári Híradó, 1977.1. sz., 3-5. p. - Tverdota Miklósné: Röviden a 12-es Galériáról. - In: uo. 1978.1. sz., 12. p. Az új kőbányai könyvtárnak otthont adó Pataky István Művelődési Ház
