Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Új stratégia - régi tehertételek. Az 1970-es évek
224 A főváros könyvtárának története 1945-1998 Az új könyvtár jól beépült Kőbánya társadalmi életébe. Az olvasók száma már az első évben csaknem megduplázódott, a zenetár és a Galéria sok új szolgáltatásra nyújtott lehetőséget, ezeket a könyvtár ki is aknázta. Gyakorivá váltak az iskolai tanárok vezetésével zajló komplex könyvtári órák, melyeket a könyv, a zene, a diakép színesített. Az „áttörés", mely a Szabó Ervin Könyvtár stratégiájában 1970-74-ben elvekben történt meg, a kőbányai könyvtár megnyitásával a gyakorlatban is megjelent. Az új művelődési komplexum, s benne a könyvtár a széles nyilvánosság rivaldafényébe került. A megnyitásról másnap valamennyi országos lap beszámolt, majd az ország vezetőinek reprezentatív látogatásai következtek. Egy éven belül megfordult az új könyvtárban Aczél György (a Minisztertanács elnökhelyettese), Apró Antal (az Országgyűlés elnöke), Orbán László és Polinszky Károly (kulturális ill. oktatási miniszterek). 1976. december 23-án Kádár János is fölkereste, és „országos jelentőségű intézmény"-nek nevezte a könyvtárat.62 Az első „léptékváltó" könyvtár debütálása kitűnően sikerült. A hetvenes évek második fele 1975-ben a kőbányáin kívül egy másik könyvtárral is gazdagodott a főváros, közelebbről Csepel: a Királyerdőn, a Rideg Sándor Művelődési Házban május 2-án 550 négyzetméter alapterületű új könyvtár nyílt meg. 1976-ban is folytatódott a könyvtár sikersorozata: a könyvtárnyitások egymást követték. Két kisebb fiókkönyvtár63 után az igazi eseményt a kispesti Vörös Hadsereg (ma: Üllői) úti új könyvtárépület december 15-i megnyitása jelentette. Az új kispesti intézmény nagyságrendben messze elmaradt ugyan a kőbányai 62 Tverdota Miklósné: Látogatók a 12. sz. Szabó Ervin Könyvtárban. In: Könyvtári Híradó, 1976. 2. sz., 12-13.p. 63 III. kér. San Marco utcai gyerekkönyvtári fiók és a XX. kér. Vécsey úti fiók. A kőbányai könyvtár belső tere
